A négy éve berobbant világjárvány, az utána kitört szomszédbéli háború vagy a napokban még zajló természeti katasztrófa sokakban félelmet keltett, akár korábban ismeretlen bizalmatlanságot, rettegést hozott felszínre. Tanulmányok százai jelentek meg arra vonatkozóan, mi történik az emberek lelkében ilyen tehertételek hatására, és milyen módon erősíthetjük magunkat a nehéz időkben, ám ezek a megoldások továbbra sem jutottak el feltétlenül szélesebb rétegekhez. Ezért is örvendetes, hogy a Máltai Tanulmányok 2024. évi harmadik lapszáma az emberi kapcsolatok és a mentális jóllét krízishelyzetekkel való kapcsolatát vizsgálja.
Az új lapszámban – a korábbi Máltai Tanulmányokhoz hasonlóan – több szakterület álláspontjával megismerkedhetünk. Érdekes például Kabai Sára Réka Ha Isten nem lett volna velünk… című tanulmánya, melyben az emlékezést mint traumafeldolgozási módszert mutatja be a Zsoltárok könyvét alapul véve, vagy Lazányi Orsolya és szerzőtársainak munkája, melyben azzal foglalkoznak, miképp segíthet a kert és a természet a mentális egészségünk megőrzésében. Mindenképp érdemes online vagy nyomtatott formában beszerezni a kötetet, esetleg meghallgatni a kapcsolódó beszélgetést a YouTube-on.
Meg kell tanulnunk segítséget kérni! | Magyar Krónika
Dávid Beátával, a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetének igazgatójával a Bízd rá magad honlapról beszélgettünk.
Szeptember 17-én ugyanis teltházas lapbemutatót tartottak a Máltai Szeretetszolgálat budapesti központjában, ahol a kötet három szerzője beszélgetett Pethesné Dávid Beátával, a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetének igazgatójával. Csepeli György szociálpszichológus, szociológus a globális krízisek felől közelített a témához, az emberiség mai és közeljövőben várható válságokról – klímaválság, túlnépesedés, migráció stb. – írt a folyóiratban, illetve beszélt a rendezvényen. Pilinszki Attila szociális munkás, szociológus és mediátor a kamaszok pszichés jóllétéről értekezett, kapcsolatba hozva azt a fiatalok digitáliseszköz-használatával, míg Hézser Gábor református lelkész, családterapeuta a pánikzavarral, korunk „népbetegségével” foglalkozott a krízis és trauma témáján belül, egy kliensének esetét feldolgozva.
Hogyan beszéljünk egy kamasszal? | Magyar Krónika
Milyen eszközökkel segíthet egy mediátor a szülő és gyermeke kommunikációjában? Pilinszki Attilát, a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetének egyetemi d …
Hézser Gábor elmondta, szerinte minden kor megkapta a maga betegségét, és a miénk a pánikzavar, aminek többek között az elmagányosodás az oka. A családterapeuta szerint sok esetet látnak a szakemberek, mikor maga a család szocializál bennünket pánikra, ezért is fontos hogy ismerjük a magunk történetét, hozott csomagját.
Ugyanakkor Hézser nem volt pesszimista, azt is elmondta, hite szerint a Jóisten mindenkit „felruházott”: abból, hogy a paradicsomból kiutasított emberpárra ruhát adott a Teremtő, megérthetjük, hogy van védelmünk a világ támadásaival szemben. A kérdés csak az, használjuk-e önvédő képességeinket – a terápia sokat segíthet, hogy ezeket újra aktiváljuk.
Csepeli György e analógiára csatlakozva a globális gondokra irányította a figyelmet: ő úgy véli, a nyugati világban éppen „a ruha” az, ami elkopott, ugyanis a kultúra, ami eddig jelentést, kereteket adott az életnek, egyre kevésbé tart össze bennünket. Nem véd minket a magánnyal szemben az a közösségi kohézió, ami előtte oly sokáig működött, és még nem tudjuk, hogy tudnak az emberek ellenállóvá válni a különféle egyetemes fenyegetésekkel szemben. „Kultúraváltásra van szükség, ehhez edukáció kell, a minőség felé fordulni a mennyiség helyett” – hangoztatta.
Dr. Pilinszki Attila válaszában aztán éppen a minket körülvevő közösség, szűk környezetünk támogató erejét emelte ki, utalva arra, mennyire fontos, hogy a fiatalokat valódi segítő közösség, egyáltalán: igazi közösség vegye körül.
Ne a hibát keressük, hanem a megoldást – Pilinszki Attila docenssel a mediációról | Magyar Krónika
Hogyan vitázzunk úgy, hogy ne bántsuk a másikat? Miként fejezzük ki, mit szeretnénk, miközben megértjük a másik álláspontját? Hogyan segít mindebben a mediátor? Pilinszki Attilát, a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetének egyetemi docensét kérdeztük.
A kapcsolatok ugyanis megvédhetnek bennünket – engem ebben erősített meg a folyóirat új száma. Legyen szó magunkhoz fűződő viszonyról, a barátainkkal, családtagjainkkal közös időnkről vagy a világban elfoglalt helyünkről, a tág környezetünkre gyakorolt hatásunkról, végső soron csak a magunk döntéseiért vállalhatunk felelősséget. Egyénileg kell ezt megtennünk, de egymástól nem elszakadva.
A folyóiratot olvasva átérezzük: a trauma, a krízis hiába sokféle, valahol mégis közös gondja minden embernek. Szinte akármelyik tanulmányba kezdünk bele, nem száraz szakirodalmat bújunk majd, hanem valamilyen számunkra is ismerős helyzetet vizsgálunk. Ha pedig figyelmesek vagyunk, megoldási módokra, megküzdési lehetőségekre is találunk a sorok között.
Nyitókép: Máltai Tanulmányok, Majoros Árpád Csaba
