A Fabók Mancsi Bábszínházának előadásaiban a mesemondást, a bábozást és a népi éneklést ötvözve olyan újszerű, sziporkázóan humoros játékot hoz létre, amely minden közönséget magával ragad. Hogyan merült fel, hogy a népmesei forrásanyagból dolgozzon?
Egy csodálatos bábszínházi polihisztor, Rév István Árpád életéről írtam a szakdolgozatomat az egyetemen, az ő népi forrásokból merítő bábelőadásán keresztül ástam bele magam a népmesék világába. A népköltészet képekben, jelképekben elmesélt történeteit csodálatosan meg lehet ragadni a báb műfaján keresztül.
Az előadások között vannak gyerekeknek szóló vásári játékok, és vannak felnőttelőadások. Bármely korosztály játékra hívható?
A gyerekek a játék nagymesterei, csudálatosan, ösztönösen tudják, hogyan lehet belemerülni a játékba, de szerencsére a felnőttek is szívesen játszanak velünk. Minden előadás új alkalom a közös játékra a közönséggel. A bábműfaj elvarázsolja az embereket, megragadja és fenntartja a figyelmüket. Amikor játékra hívjuk a nézőket, azt szeretnénk, hogy szárnyaljon az ő képzeletük is. Ezért szeretjük, ha a díszlet nem tökéletesen realista, ha változásra képes. Ez mind a befogadónak nyújt lehetőséget arra, hogy a saját képzelőerejével vegyen részt a közös teremtésben.
Fabók Mariann színész, bábművész és bábos mesemondó. 2009-től tart önálló előadásokat. Kiemelkedő bábművészeti tevékenysége elismeréseként idén Blattner Géza-díjban részesült
Az egyszemélyes játékban a bábos az önmaga által mozgatott bábfigurával lép kapcsolatba. Hogyan fejlesztette ilyen bravúrossá azt a technikát, amellyel az egyik szereplő bőréből képes egy pillanat töredéke alatt a másikéba váltani?
Fejleszthető és megtanulható ez a technika egy bizonyos szintig, de szerintem mindenképpen kell adottság is ahhoz, hogy igazán jól működjön benne a játékos. Azért gondolom így, mert amikor nyár elején végigkísérhettem a Színház- és Filmművészeti Egyetem bábos osztályának felvételijét – ezeket a fiatalokat szeptembertől tanítom is –, csodálatos tapasztalás volt, hogy akadt köztük olyan, aki előképzettség nélkül, ösztönösen alkalmazta ezt a technikát. Őstehetségnek mondanám. Pedig nem könnyű a néző figyelmét – hol a bábra, hol pedig magunkra – terelni úgy, hogy folyamatosan fenntartjuk a varázslatot.
Férje, Keresztes Nagy Árpád kobzos énekmondó, népzenész a játékban is állandó társa.
Szerencsések vagyunk, mert hasonlóan érzünk, gondolkodunk, és ez nagyon megkönnyíti a közös alkotást, játékot – és az egész életünket is, mert ahogy a színpadon, úgy a magánéletben is tökéletesen kiegészítjük egymást. Most is új, közös tervünkön dolgozunk: Zsámbékon, a műemlék romtemplom közelségében egy szabadtéri színpadot építünk, amelynek nyitóelőadására, 2022. augusztus 15-re egy Mária-misztériumjátékkal készülünk.
A fizikai mellett a mentális egészségünkre is hatással van a klímaváltozás. Az ökoérzelmekről és a lehetséges megküzdési módokról Ágoston-Kostyál Csilla kutatót, az ELTE PPK Ember–Környezet Tranzakció Intézetének munkatársát kérdeztük.
Tkacsik Márta, a budajenői Patikakert alapítója felelősségről, alkalmazkodásról, cselekvésről és a közösségek újraépítéséről ökológiai válság idején.
Az ország legszegényebb településeinek gyerekei számára működtetnek iskolákat a máltaiak. Tapasztalataik a kortárs erőszakban érintett iskolások tízezreinek javára válhatnának országszerte. „Nincs nálunk a bölcsek köve” – mondja Thaisz Miklós oktatási szakértő, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítvány kuratóriumának elnöke. Válaszuk mindenesetre van.
A Békés iskolák program a hazai közoktatásban megszokottól eltérő szemlélettel segít megelőzni a bullyingot. Legfontosabb eleme az a felismerés, hogy az iskolai bántalmazás kimenetelét a szemlélők határozzák meg. Adler Katalin pedagógus, szociális munkás és mediátor a program hazai elterjesztésében vesz részt.
A KIX alkotói tizenkét éven keresztül követték a kallódó kamaszgyerek, Sanyi életét. De lehet-e fejlődéstörténet hőse az, akinek a nevéhez egy gondatlanul előidézett tragédia is tapad? Hogyan segíthet nehéz sorsú nagyvárosi gyerekeknek a kitörésben egy hobbiprojektnek indult dokumentumfilm? Révész Bálintot, a film egyik rendezőjét kérdeztük.
Legemberibb alapélményünk a másokhoz való kapcsolódás, de mi történik, ha ez a képességünk elhalványul? Sóki Diánával, a Petőfi Irodalmi Múzeum múzeumpedagógusával a demenciával érintett emberek intézményi támogatásáról beszélgettünk.
Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.
