Hogyan lehet kortárs nyelven megfogalmazni olyan nagy hagyománnyal bíró témákat, mint a kegytárgyaké?
Sokat készülök magára a tervezésre is. Előképeket keresek, kutatom a történetet, utánanézek, régen hogyan használták a tárgyat, milyen anyagokból készült, milyen formavilág volt rá jellemző. Ezzel a háttértudással kezdem a tervezést. Keresem azokat a vonalakat, gesztusokat, anyagokat, amelyek a mai gondolkodást tükrözik, viszont valamilyen módon kommunikálnak a régi tárgyakkal. Az eucharisztikus kongresszus monstranciája esetében tartottam a hagyományos felépítést, és ahhoz kapcsoltam hozzá a gondolataimat, amelyeket olyan kortárs anyagok használatával fejeztem ki, mint a fényt különleges módon megtörő csiszolt üveg, amely a forrást megjelenítve kék izzásával vezeti fel az ember szemét a talapzattól az úrmutatóig.
Lenzsér-Mezei Kata ötvösművész, ékszertervező, építész, a budapesti Nemzetközi eucharisztikus kongresszus monstranciájának alkotója
Az ereklyetartókkal a szentek életét, mártíromságát hozza közel az emberekhez?
Igen, Becket Szent Tamás mártírhalálát a csontereklyéjét tartó négy darab kihegyezett, aranyozott ezüsttüske jeleníti meg, amely a négy kardszúrásra utal. Becket Tamás egyetlen fennmaradt ereklyéjét az esztergomi főkincstár adta kölcsön a szent évfordulójára, és olyan ereklyetartó elkészítésére kértek fel, amelyben méltó módon ki tudják utaztatni Angliába, illetve ott egy héten keresztül be tudják mutatni a westminsteri apátságban, és kézben tudják vinni a körmenetekben. Nagyon örültem, hogy nyitottan fogadták az újszerű anyaghasználatot, mert ugyan a kapszula klasszikusan aranyozott ezüst, a glóriája ennek is üveg, amelyet kézzel festettem huszonnégy karátos aranyfestékkel, a talapzat és a szár pedig titánból készült.
A soproni Szent Mihály-templomba két ereklyetartót is készített.
Ezek Apor Vilmos püspök és Meszlényi Zoltán püspök ereklyéjéhez készültek. Mindkettőjük mártírhalálának egyediségét igyekeztem finoman érzékeltetni. Apor Vilmos püspök golyó általi halált halt, textilereklyéjét a három puskagolyót jelképezve három, gömbfejű ezüstcsavarral rögzítettem. Meszlényi Zoltán püspök sokáig raboskodott börtönben, az ő csontereklyéjét legyezőszerűen meghajtogatott, bordázott fémháttérbe foglaltam, ami egyszerre utal a mártíromságot jelképező pálmaág erezetére és a börtönrácsra.
Építészmérnökből lett ötvösművészként fontosnak tartja, hogy a tárgyai mindenkinek üzenetet közvetítsenek?
Építészként a háztervezésnél is végiggondoljuk a szerkezetet, a belsőépítészetet, a berendezést, így számomra minden lépték otthonos, legyen szó pici ékszerekről vagy nagy épületekről. Az építészképzés olyan szemléletet ad, amellyel érezzük a méreteket, az arányokat, és tudunk is váltani közöttük. Úgy vélem, annak a művésznek, aki kortárs nyelven képes megfogalmazni bármilyen tudást, feladata, hogy a megalkotott tárggyal segítsen a többieknek közelebb kerülni ahhoz, amit ő valahol már megértett vagy megérzett.
A fizikai mellett a mentális egészségünkre is hatással van a klímaváltozás. Az ökoérzelmekről és a lehetséges megküzdési módokról Ágoston-Kostyál Csilla kutatót, az ELTE PPK Ember–Környezet Tranzakció Intézetének munkatársát kérdeztük.
Tkacsik Márta, a budajenői Patikakert alapítója felelősségről, alkalmazkodásról, cselekvésről és a közösségek újraépítéséről ökológiai válság idején.
Az ország legszegényebb településeinek gyerekei számára működtetnek iskolákat a máltaiak. Tapasztalataik a kortárs erőszakban érintett iskolások tízezreinek javára válhatnának országszerte. „Nincs nálunk a bölcsek köve” – mondja Thaisz Miklós oktatási szakértő, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítvány kuratóriumának elnöke. Válaszuk mindenesetre van.
A Békés iskolák program a hazai közoktatásban megszokottól eltérő szemlélettel segít megelőzni a bullyingot. Legfontosabb eleme az a felismerés, hogy az iskolai bántalmazás kimenetelét a szemlélők határozzák meg. Adler Katalin pedagógus, szociális munkás és mediátor a program hazai elterjesztésében vesz részt.
A KIX alkotói tizenkét éven keresztül követték a kallódó kamaszgyerek, Sanyi életét. De lehet-e fejlődéstörténet hőse az, akinek a nevéhez egy gondatlanul előidézett tragédia is tapad? Hogyan segíthet nehéz sorsú nagyvárosi gyerekeknek a kitörésben egy hobbiprojektnek indult dokumentumfilm? Révész Bálintot, a film egyik rendezőjét kérdeztük.
Legemberibb alapélményünk a másokhoz való kapcsolódás, de mi történik, ha ez a képességünk elhalványul? Sóki Diánával, a Petőfi Irodalmi Múzeum múzeumpedagógusával a demenciával érintett emberek intézményi támogatásáról beszélgettünk.
Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.
