Irány Surány! Ez nem szóvicc, és nem vicc, mert aki nem ismeri, annak látnia kell ezt a bájos települést a Szentendrei-szigeten. Ha mostanában, egészen pontosan június 26-ig látogatunk el oda, megnézhetjük azt a kerítéskiállítást, amelyet a surányi önkéntesek szerveztek, és valóban egy nyaraló kerítésén lehet megtekinteni.
A képek története a harmincas évekig nyúlik vissza. Akkoriban parcellázta fel földjeit Surányi Miklós pócsmegyeri földbirtokos, és az egyik telket két barátnő vásárolta meg. Régóta kerestek maguknak nyugalmas, vízparti nyaralóhelyet, de a Balaton és a Dunakanyar többi települése túl drága volt. Ám a frissen kialakított és új nevet kapott Surányban letáboroztak.
Egyikük, Csepregi Horváth Lilian rajz- és művészettörténet tanárnő, a népi kultúra iránt erősen vonzódó városi fiatal nő volt. Barátnője, Gellért Emma viszont már a férjével vágott bele a nyaralóépítésbe. A férj, Péchy László építész mindkét nyaralót megtervezte, népi fedeles kapuval és kőfallal kötötte össze őket. Lilian alig több mint harminc négyzetméteres házacskájába kemence került és faragott pad, kevéske bútor és gyűjteménye szép darabjai.
Velük együtt egy egész csapat fiatal járt a szigetre, rendszerint Gödig mentek vonattal, onnan komppal érkeztek. Nagyokat fürödtek, teniszeztek kirándultak, gyalog és biciklivel fedezték fel a környéket, kalákában építkeztek, még színielőadást is rendeztek.
Aztán jött a háború és Lilian aprócska házában vészelte át a családja az ostromot. Ott volt az édesapja, a testvére, akkor már a férje is. A nyaraló békeidőkben is menedék volt, a béke szó szerinti szigete. Nem vélketlen, hogy Surány történetét Lilian lánya, Horváth Terézia írta meg. Anya és lánya szívesen festett, képeik egy klasszikus és természetbe símuló nyaralótelep képét őrzik.
Surány ma már nemcsak üdülőknek ad otthont, egyre többen kiköltöznek a városból, és állandó otthont teremtenek. Élhető otthont, ahogy arról beszámoltunk már a Köszi, önkénteseket bemutató írásunkban.
A kiállítást is ez a csapat szervezte, ők hívták meg a vendégeket a kis nyaraló köré, amely egyébként ma is Horváth Lilian és lánya családjának tulajdonában van.
Nyitókép: Az egykori csónakkikötőnél lévő strand Surányban
Fotó: Fortepan / Balogh Jánosné Horváth Terézia
