Ferinek könnyebb a nyomába szegődni, mint a hegynek, mely amúgy is inkább dombocska volt a maga 147 méteres magasságával. El is egyengették, amint a repülőtér ötlete – már a harmincas években – felmerült.
És akkor lássuk, ki volt Feri. Mayerffy Ferenc szőlősgazda és sörfőző mester, aki tagja volt a 19. századi reformnemzedéknek, még Széchenyi is a barátságába fogadta. Az ő birtokai terültek el Pestszentlőrinc ezen részén, és az iránta való tiszteletből nevezték el ezt a területet jóval a repülőtér előtt Ferihegynek.
Bár az ünnepélyes és nagyszabású átadáson a magyar főváros új légibázisa a Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér nevet kapta, majd 2011-ben átkeresztelték Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre, a repülés szakmai szervezetei, a légiirányítás így ismeri: BUD. Esetleg így: LHBP. Ezek a nevek nem változnak, hiszen szakmai paraméterek, és benne vannak a nemzetközi repülés kódjainak nagykönyvében.
Az ötvenes, hatvanas és hetvenes években kellemes családi programnak számított kimenni a városközponttól amúgy 16 kilométerre lévő repülőtérre és megnézni néhány felszálló vagy leszálló gépet. Nagy forgalomra nem kellett számítani, a gépek pedig jó darabig kizárólag a Szovjetunióban készültek.
Akit érdekel a repülés története, látogasson el a repülőtér melletti Aeroparkba, ahol régi légijárműveket és a polgári repülés múltjából érdekes tárgyakat talál. (aeropark.hu)
