Szöveg: Demeter Anna
Fotó: Földházi árpád
A Bartók Béla út mára egy közösségre épülő kulturális kisvárossá nőtte ki magát, amelyben a vendéglátóhelyeknek is főszerep jutott. Gasztronómiai körképünk részeként látogattunk el a Kis Présház irodalmi kávéház és szórakozóhelyre, ahol a kávé mellé olvasmányélményeket és irodalmi programokat is kaphatunk.
A Prae, Szentkuthy Miklós Kossuth-díjas író fő műve a kiadása pillanatában fogalommá vált. A korszakalkotó regényhez ma már ugyan nehéz hozzájutni, szellemiségét továbbviszi az azonos néven futó folyóirat és portál. A tulajdonos, Balogh Endre könyvkiadással is foglalkozó író, korábban a József Attila Kör elnöke, a Bartók Béla úton Péczely Dórával, valamint L. Varga Péterrel három évvel ezelőtt hozta létre a máris kulthelyként emlegetett Kis Présházat.
„Nem titok, hogy a szívem az irodalomé. A hazai piac sosem lesz a német, amerikai, spanyol vagy kínai terjesztéshez mérhető, de az itthon létrejövő értékek és értékes emberek folyamatosan visszaadják a befektetett energiát” – mondja a tulajdonos. A Présházat a Praere szabva alakította ki. A szerkesztőségi üléseiket ugyanis sokáig valamelyik bartókos helyen tartották, de két gyakornokuk szinte egyszerre említette, mennyire nehezen találnak a bölcsésztanulmányaik mellett végezhető munkát. „Akkor megkérdeztem tőlük, hogy ha lenne egy kávézónk, oda eljönnének-e” – emlékszik vissza az alapító.
A Bartók sava-borsa - ételajánló a kultutcából | Magyar Krónika
Kilenc fogás, amelyet csak a Bartókon lehet megkóstolni, illetve amelyet nem szabad kihagynia annak, aki a környéken jár.
Kevés embert hallani akkora rajongással beszélni Tihanyról, mint Punk Ferencet. Ráadásul egy olyan Tihanyról, aminek már a nyomai is alig lelhetők fel, amit már elképzelni is nehéz. Lékhalászokról, kecskeköröm-árusításról, hegyenjárókról, Illyés Gyulának szatyorban hordott éti csigáról, 1956-ról és még számos, regénybe illő dologról beszélgettünk az általa alapított Ferenc Pince Csárdában.
Egy műgyűjtő házaspár és egy derűs kisváros egymásra találása – a balatonfüredi Modern Műtárban Szöllősi-Nagy András és Nemes Judit vendégei voltunk.
Egész emberi-történelmi tudásunk olyan esetleges, mint Oma elbeszélései. Bizonyos elemei összeillenek, mások nem. A képzelet által kiszínezett múlt – sőt: a jelen – egy-egy darabja néha felbukkan és fellobban, mint a láng, aztán elenyészik. Emlékek. Illatok. Kertek. Tárgyak. Könyvek. Lábnyomok. Töredékek Tihanyból.
Közel száz évvel ezelőtt Klebelsberg Kunó javaslatára alapították meg a Balatoni Limnológiai Kutatóintézetet, amely számos szervezeti átalakulást és viszontagságot túlélve sikeresebben működik, mint valaha. A Hun-Ren Magyar Kutatási Hálózat alá tartozó, tihanyi székhelyű intézményben nemcsak magas színvonalú szakmai munka folyik, de egész évben várják a látogatókat is.
Apró, élénklila színű virág, kincset érő olaj. A tihanyi levendula története csaknem száz évvel ezelőtt kezdődött, egy-egy elhivatott embernek köszönhetően pedig a jövőnek is tovább íródhat. Bittmann Eszterrel, a Lavender Tihany ügyvezetőjével a Belső-tó partján lévő üzemben beszélgettünk a félsziget ikonikus növényéről.
Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.
