Keresés
Close this search box.

Irodalmi találkozási pont a Bartókon: a Kis Présházban jártunk

Szöveg: Demeter Anna

Fotó: Földházi árpád

A Bartók Béla út mára egy közösségre épülő kulturális kisvárossá nőtte ki magát, amelyben a vendéglátóhelyeknek is főszerep jutott. Gasztronómiai körképünk részeként látogattunk el a Kis Présház irodalmi kávéház és szórakozóhelyre, ahol a kávé mellé olvasmányélményeket és irodalmi programokat is kaphatunk.

A Prae, Szentkuthy Miklós Kossuth-díjas író fő műve a kiadása pillanatában fogalommá vált. A korszakalkotó regényhez ma már ugyan nehéz hozzájutni, szellemiségét továbbviszi az azonos néven futó folyóirat és portál. A tulajdonos, Balogh Endre könyvkiadással is foglalkozó író, korábban a József Attila Kör elnöke, a Bartók Béla úton Péczely Dórával, valamint L. Varga Péterrel három évvel ezelőtt hozta létre a máris kulthelyként emlegetett Kis Présházat.

„Nem titok, hogy a szívem az irodalomé. A hazai piac sosem lesz a német, amerikai, spanyol vagy kínai terjesztéshez mérhető, de az itthon létrejövő értékek és értékes emberek folyamatosan visszaadják a befektetett energiát” – mondja a tulajdonos. A Présházat a Praere szabva alakította ki. A szerkesztőségi üléseiket ugyanis sokáig valamelyik bartókos helyen tartották, de két gyakornokuk szinte egyszerre említette, mennyire nehezen találnak a bölcsésztanulmányaik mellett végezhető munkát. „Akkor megkérdeztem tőlük, hogy ha lenne egy kávézónk, oda eljönnének-e” – emlékszik vissza az alapító.

Kis Présház
Jöttek és maradtak is, köréjük pedig törzsközönség és kulturális programok tömkelege épült. A korábban cukrászdaként működő hely így lett irodalmi találkozási pont, ahol a felszolgálók nemcsak kávét, de olvasmányélményeket is szívesen ajánlanak. A Kis Présház különlegességét pedig főleg egy furcsa tény: a csend szolgáltatja, ami Balogh Endre szerint sokkal jobb közös nevező lehet, mint a „valamilyen zene”. Hiszen „a csend, miközben formálja a körülötte lévő teret, nem engedi meg, hogy elbújjon mögötte az ember”. A kis kávéház vezetője reméli, a hozzájuk betérőket valamilyen módon megérinti a hely: „A környékbeliek, így én is, olyan emberek, akik szeretik, ha érzelmi lenyomatot tudnak hagyni másokban. Így izgalmas a világ.”

Hasonló tartalmak

A pásztorember születik, a többi meg csak megterem?

Elsősorban a ló miatt lett csikós, de nemcsak akkor tartja magát annak, amikor megérkezik a munkába, kiszáll az autóból és felül a lovára, Daliásra, hanem mindig. Nem munka ez, létforma, helyesbít. Ifjabb Kosina Péter, a Mátai Ménes számadó csikósa felelősségről, bizalomról és kihívásokról mesélt.

Szőnyi István Emlékmúzeum. Magyar Krónika Magazin.

Kádár kedvenc festőjének nem kellett úttörőnek lennie a sikerhez – Szőnyi István emlékezete

Szőnyi Istvánnak a hegyoldalra meredeken felfutó zebegényi kertjét bárki bejárhatja, aki betér az emlékmúzeum udvarába. A lépcsőn fölfelé kaptató látogató jól teszi, ha időről időre megáll a lombokon átszűrődő napfényben, és engedi, hogy a képzelet játéka visszarepítse az 1930-as évekbe, amikor a fiatal, de már beérkezett Szőnyi állt ugyanitt, hogy összehunyorított szemmel ráleljen a tájnak arra a képkivágására, amelyet majd festménnyé lényegíthet át.

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A sütikről bővebben az Adatkezelési tájékoztatóban olvashat. Elfogadás esetén jóváhagyja az Adatkezelési tájékoztatót, illetve a sütik használatát.

Adatvédelmi beállítások elmentve!
Adatvédelmi beállítások

Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.


A weboldalunk fejlesztése érdekében nyomon követjük a felhasználói adatokat.
  • _ga

A Facebook segítségével nyomon követjük a kapcsolatokat a közösségi médiával.
  • _fbp

A weboldalunk fejlesztése érdekében nyomon követjük a felhasználói adatokat.
  • _ga
  • _ga_M1TCWC2EWM

Összes tiltása
Összes engedélyezése