Így festenek a Debrecenbe költöző Magyar Természettudományi Múzeum tervei

A Debreceni Infrastruktúrafejlesztő Kft. 2024 szeptemberében írt ki pályázatot a Magyar Természettudományi Múzeum új, Debrecenben található kiállítóépületének megtervezésére. A feladat része volt az épület közvetlen környezetének kialakítása és a debreceni Nagyerdőbe való integrálása, valamint a Kultúrparkkal történő kapcsolat megteremtése is – olvasható a Magyar Építők oldalán.

A cél a debreceni a Nagyerdőben, a Kulturális Park szerves részeként egy korszerű, formabontó múzeumi épület megtervezése volt, amely:

– a természettudományos ismeretek bemutatását és a környezettudatos nevelést innovatív, élményszerű módon segíti,
– illeszkedik a Nagyerdő meglévő funkcióihoz, mint a Kultúrpark, a Nagyerdei Stadion, vagy az Aquaticum,
– a látogatók és a helyi lakosok előtt nyitott közösségi térként is működik,
– Közép-Európa meghatározó kulturális és tudományos központja lehet,
– fenntartható és innovatív megoldásokat alkalmaz.

Az első helyezett pályázatot 60 ezer, a második helyezettet 40 ezer, a harmadik helyezettét 10 ezer euróval díjazták.

– I. helyezett: BIG – BJARKE INGELS GROUP A/S – Vikár és Lukács Építész Stúdió Kft.
– II. helyezett: 3XN A/S – NAUTES Építészműterem Kft.
– III. helyezett: Középülettervező Zártkörűen Működő Részvénytársaság (KÖZTI)
– Megvételben részesült: M-Teampannon Építészmérnöki Kft.
– Megvételben részesült: BORD Építész Stúdió Kft.

A győztes pályázók nevében Hanna Johansson, a BIG munkatársa kiemelte, hogy tervükkel egy olyan épületre tettek javaslatot, amely nemcsak otthonául szolgál majd a múzeumnak, hanem integrálódik a debreceni Nagyerdőbe, és a helyi lakosok számára új térként is szolgál.

A zsűri véleménye

Martha Thorne, a tervpályázatot elbíráló zsűri tagja, az építészeti Nobel-díjként is emlegetett Pritzker Architecture Prize volt ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy az anonim pályázatra 14 pályamű érkezett, a zsűri célja az volt, hogy ne egy-egy zsűritag személyes ízlése érvényesüljön, hanem azt a javaslatot válasszák ki, amely az összes szempontnak megfelel.

A győztes pályaműről a bírálóbizottság a következőképpen nyilatkozott:

„Az épület környezetbe integrálódása és a karaktere teljes mértékben összhangban áll az intézmény küldetésével. A tömege, a mérete, a formája organikusan illeszkedik a Nagyerdő szövetébe, kevés vizuális terhelést jelent a környezetére nézve. Egyszerre rejtőzködő, de ugyanakkor a horizonti nézőpontból karakteres optikájú épület.

A mesterséges domb kialakítás az alföldi régiót jellemző kunhalom vagy más néven kurgán asszociáció keltésére is alkalmas, így a pályamű a természettudományos aspektusok mellett a kereszt alaprajz és a kurgán áthallás miatt egyéb kulturális, illetve identitáserősítő üzenetek közvetítését is szolgálja.

Az épület a szinte minden perspektívából látványos és vonzó megjelenésével lassan tárulkozik fel, felfedezésre hív, érzelmeket vált ki. Az egymást keresztező földsávok zöld tetőkertje számos edukációs lehetőséget hordoz, a külső és belső terek összeolvadásával igazi nyitott közösségi épületként funkcionálhat, mely által a családok és a legkülönbözőbb társadalmi rétegek egyik kiemelkedő kikapcsolódási helyszíneként vizionálható.”

Helyszínválasztás

A csaknem 23 ezer négyzetméteres új épület tervpályázatának díjátadóján Bernert Zsolt, a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója kiemelte, hogy Debrecen azért jó helyszínválasztás az önálló épületnek, mert az egyetemen zajló kutatások, az itt tanuló hallgatók a legfontosabbak a gyűjtemény számára.

Képek forrása: mtm.debrecen.hu