Hunyadi János az 1448-as rigómezei vereséget követően is hitt abban, hogy a török elleni sikeres védekezés záloga a támadás. Sikerült is elérnie a mozgósítást 1456 februárjában, azonban az oszmánok hamarabb ideértek, mint hogy a magyar nemesi hadsereg felsorakozott volna.
A szultáni sereg pontos célja csak májusra lett nyilvánvaló. A törökök létszámbeli fölényüket kihasználva egy-egy hadjárat alkalmával gyakorta Erdély, Szlavónia és a Temesköz irányában is felvonultak, hogy az ottani magyar seregeket lekössék. Ezúttal sem tettek másképp, így az ott tartózkodó magyar katonákat nem lehetett Nándorfehérvárhoz vezényelni. Mivel Hunyadi védte az összes említett határvidéket, valamint ő kezelte a királyi javakat, értelemszerűen az ő feladata volt a védelem megszervezése is – írtuk korábbi cikkünkben.
Hunyadinak összességében 10-12 ezer embert sikerült össezgyűjtenie, ami a kor viszonyai között megfelelő erőnek számított a vár megvédésére. Ezenfelül az ostromhoz sietett egy csekély harcértékű, ám fanatizált keresztes sereg is Kapisztrán János (Giovanni da Capestrano) olasz ferences szerzetes vezetésével, amelyet a déli végeken toborzott a vándorprédikátor.
| III. Callixtus pápa (1455–1458) keresztes hadjáratot hirdetett a török ellen, és 1456. június 29-én imabullát adott ki. Ebben elrendelte, hogy napi háromszori harangozás szólítsa imára a hívőket, akik ezzel segítik majd a kereszténység védelmét. A bulla híre több helyre is a nándorfehérvári diadal hírével egyszerre érkezett meg, így a kettő óhatatlanul egybemosódott. Később (1500. augusztus 9-én) VI. Sándor pápa megújította a bullát, és a déli harangszót a kereszténység védelmének és az összetartozásnak a hirdetőjévé tette. |
Ahogy a már említett cikkünkben megírtuk, a szultán július elején kezdte meg Nándorfehérvár ostromát, de csapatai nem zárták körbe teljesen a várat, így Hunyadi lovasai ellenőrizték az erődítés felett a Duna mindkét partját. Ezt kihasználva a főkapitány naszádosaival áttörte a törökök folyami zárát, és bejutott a várba. Az őrséget Szilágyi Mihály és Geszti János vezette, létszámuk pedig az erősítéssel már többezresre duzzadt. A 35-40 ezer fős oszmán sereg győzelmi esélyei ezzel jócskán megcsappantak. Ennek ellenére Mehmed több rohamot is indított, de a védők ezeket sorra visszaverték. Július 22-én a keresztesek minden előzetes egyeztetés nélkül bekapcsolódtak a küzdelembe. A törökök látva a szedett-vedett sereget, felsorakoztak ellenük, és feltehetően viszonylag hamar végeztek is volna velük, ám közben őrizetlenül hagyták állásaikat és a tüzérséget.
Hunyadi megragadva az alkalmat, kitört a várból és saját ágyúival kezdte el lövetni az oszmánokat, akik harapófogóba kerültek, és megzavarodtak. Végül Mehmed belátta, hogy értelmetlen a további harc, és az éjjel elvonult Nándorfehérvár alól.
Az ostrom végeztével a magyar táborban már tombolt a pestis, amely végül Hunyadi vesztét is okozta. A törökverő augusztus 11-én halt meg, két hónappal később pedig Kapisztrán is követte harcostársát.
Hunyadi János felemelkedéséről és harcairól korábbi cikksorozatunkban olvashat.
hunyadiak | Magyar Krónika
Honnan származott Hunyadi János, minek köszönhette felemelkedését, hogyan lett kormányzó, és miként tudta többször is megverni a törököt? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ cikksorozatunkban.
Nyitókép: wikipedia
