A napokban a Magyar Tudományos Akadémián mutatták be A Széchenyi-lakomák emlékkönyve 1883–1938 című, ízléses kivitelű hasonmás kiadást (Serlegbeszédek 1864–1938–1944). A Nemzeti Casino serlegbeszédeinek fakszimiléjét Monok István, az MTA Könyvtár és Információs Központ főigazgatója, az eredeti díszalbumot pedig Vígh Róbert magángyűjtő ismertette. A hasonmás kiadvány Gyuricza Andrea szerkesztésében és tanulmányával készült el.
A Nemzeti Casinot 1827-ben gróf Széchenyi István alapította, a 19. század és a 20. század első felének egyik legfontosabb kulturális és társasági központja volt a fővárosban. Széchenyi végrendeletében a Casinora egy aranyserleget hagyott. Azt kérte, hogy minden évben tartsanak egy részvényesi ebédet a Casinoban, ahol az ő emlékére emelik magasba ezt a serleget és és a serleget jó borral megtöltve emlékezzenek rá.
1864. február 1-én tartották meg az első az első alkalmat, ettől kezdve minden évben megtartották a Széchenyi-lakomát vagy a serlegbeszédet. 1864 és 1944 között a tagok hetvenkilenc serlegbeszédet tartottak gróf Széchenyi István tiszteletére, kezükben a serleggel.
Báró Lipthay Béla 1883-ban egy díszes, művészi kivitelezésű albumot ajándékozott a Casinónak, hogy ebben gyűjtsék össze a lakomákon elhangzott serlegbeszédeket, a Corvinák mintájára kalligrafikus írással.
Ez volt a Széchenyi-lakomák emlékkönyve, vagyis a díszalbum, amely a második világháborúban eltűnt, majd viszontagságos úton külföldről került vissza Magyarországra. A Nemzeti Casino Díszalbuma jelenleg Vígh Róbert magángyűjtő tulajdonában van, és a mintegy 15.000 darabból álló Széchenyi Collection gyűjtemény részét képezi. A gyűjtemény gróf Széchenyi István családjához, illetve életművéhez kapcsolódó dokumentumokat és tárgyakat foglal magában.
Nemzeti Casino: az eszmesúrlódások központja
Széchenyi célja az volt, hogy a Nemzeti Casino egy olyan központi hely legyen, ahol „eszmesúrlódás” által fejlődik a nemzet. Az ünnepélyes megnyitón elmondta, hogy az egyesület létrehozásának célja, „hogy hazánkban is legyen egy olyan megkülönböztetett díszes összegyülekezőhely, melyen főbb és előkelőbb és jobb nevelésűek, eszes, értelmes férjfiak, a társasági rendnek mindenik osztályából egymással vagy barátságos beszélgetés végett találkozzanak vagy többféle politikai ujságokat […] hónapos-írásokat olvashassanak, magukat pedig üres óráikban illendően mulathassák”.
„Széchenyi szeme előtt az angol klubok példája lebegett, ezek mintájára kívánt olyan helyet biztosítani az ország vezető rétegének, ahol kötetlen körülmények között tudnak beszélgetni közérdekű dolgokról. Az arisztokratikus környezethez – akkor még – természetes módon hozzátartozott a könyvtár is, ahol külföldi újságokat éppúgy kézbe lehetett venni, mint szabadpolcon elhelyezett köteteket” – olvashatjuk Gyuricza Andrea: A Nemzeti Casino könyvtára című kötetében.
A Casino eleinte a Vogel-házban (ma Dorottya utca 5.) tartotta üléseit, az egyesület rövid idő alatt jelentős társadalmi tényezővé vált, több mint 500 taggal és 56 000 forintos tőkével. A Casino politikamentes működést tűzött ki célul, de a kormányzat bizalmatlannak tűnt: az intézmény rendőri megfigyelés alatt állt.
Pedig Széchenyi még Kossuth felvételét is elutasította, olvashatjuk Gyuricza Andrea könyvében. Kossuth Lajos 1836-ban kérte felvételét az egyesületbe: „a nemzeti casino tömérdek hírlapot hordatott és szép könyvtára volt, szerettem volna hasznukat vehetni”. Széchenyi azonban személyesen kérte meg az új tagjelöltet, hogy vonja vissza a kérelmét, mert félt, hogy a bécsi udvar ezt politikai lépésnek vélné. Kossuth visszavonult: „… itt ön [Széchenyi] a házi gazda; én annak nézem, s nem szokásom oda tolakodni, ahol tudom, hogy nem szívesen látnak.”
A Nemzeti Casino a 20. század közepéig működött, ám a második világháború alatt súlyos károkat szenvedett, majd 1945-ben a belügyminiszter rendeletével fel is oszlatták. Vagyona – benne a könyvtár több tízezer kötete – a Magyar Tudományos Akadémiára szállt.
Most itt őrzik a Nemzeti Casino könyvtárának köteteit
A könyvtár állományának nagy része megmaradt, és az MTA Könyvtárában található, ahol 2014-ben kezdték meg a gyűjtemény feldolgozását; ez egészen 2022-ig tartott. Egykoron közel 35 000 kötetet számlált a könyvtár, jelenleg 18 706 kötetet őriznek a Nemzeti Casino állományából, a gyűjtemény többi része megsemmisült.
A 200 éves Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának megalapítása gróf Teleki József, az MTA első elnöke nevéhez fűződik, aki 1826-ban 30 ezer kötetes családi könyvtárának felajánlásával vetette meg a Tudós Társaság első tudományos intézményének alapjait. A Könyvtár 1831-ben, az Akadémiával egyszerre kezdte meg működését.
Az MTA Könyvtára többek között Széchenyi-, Vörösmarty-, Arany-, Madách- és Radnóti-kéziratokat is őriz. A témához kapcsolódóan ajánljuk korábbi interjúnkat Babus Antallal, a Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye osztályvezetőjével:
Ahol eredeti Arany-, Madách- és Radnóti-kéziratokat is láthatunk | Magyar Krónika
Hogyan került a Kapcsos könyv Arany Jánoshoz? Petőfi valóban gyalog vitte fel Kecskemétről egészen a pesti Akadémiáig Jókai első jelentősebb művét? Milyen a …
Forrás és fotó:
MTA Könyvtár és Információs Központ
Gyuricza Andrea: A Nemzeti Casino könyvtára, MTA KIK, Budapest, 2024.
Nyitókép: A Kossuth Lajos utca – Szép utca sarkán álló Nemzeti Casino (Cziráky-palota) nagyterme. A felvétel 1895-1899 között készült, Klösz György felvétele. Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.11.003
