Bartos Pál tekintetét mindig megragadták a mozdulatokkal és mimikával kommunikáló hallássérültek. Persze nem azért, mert nem tanították meg neki, hogy ne bámuljuk meg azokat, akik fogyatékkal élnek: ő magát a nyelvet figyelte. Annyira érdekelte a mélysége, hogy 2004-ben beiratkozott a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége jelnyelvi képzésére. Pedig akkor még nem volt státusza a jelnyelvnek, a hallássérültek tanintézményeiben is inkább a szájról olvasást és a lehetőség szerinti hangképzést preferálták. Csakhogy ennek is megvannak a korlátai, például az alap és a kalap szó közti különbség nem jelenik meg a szájképen – magyarázza Pál.
Bartos Pál A hallássérülteket segítő Hallatlan Közhasznú Alapítvány alapítója, a mozgóképes jelnyelvi szótár megálmodója. Sokan a közeli érintettség hatására kezdenek sérülteket segíteni, ő a hobbijából kiindulva forgatta fel a jelnyelv honi világát
A tanfolyamot kifejezetten élvezte, az viszont lehangolta, hogy a gyakorlást egy spirálfüzet volt hivatott segíteni. Ha a YouTube-ot még nem is, a videókazettát és a dvd-t azért már feltalálták. A magyarok mentségére szóljon, hogy más nyelven sem létezett mozgóképes szótár. Bartos Pál ekkor döntötte el, hogy ő majd megalkotja. Bevitte a tanfolyamra a videókameráját, megkérte az oktatót, jelelje el, hogy „ez az oldal nemsokára elkészül”. Az analóg felvételből némi segítséggel készített egy 224 kilobájtos videófájlt, és feltöltötte a frissen regisztrált hallatlan.hu cím mögötti tárhelyre.
Innentől nem volt megállás, folyamatosan rögzítették és töltötték fel a szótár videóanyagát. Elsősorban maguknak. „Nem csaptunk felhajtást, mégis híre ment, sok dicséretet és biztatást kaptunk” – emlékszik vissza. Hasznos segítség a tolmácsoknak is, hogy például tárgyalás előtt fel tudnak készülni. Ma már a hőskorszak bájának tűnik, hogy a régi kamerával készített felvételt netkávézóból töltötte fel, és mindezt saját zsebből fedezte. Látszott, hogy nem lehet olyan terjedelemben és minőségben előállítani a videókat, mint ahogy elvárnák maguktól, így az anyagi háttér biztosítására Bartos Pál 2005-ben létrehozta a Hallatlan Alapítványt, amely aztán a közhasznú minősítést is megszerezte, így jogosult lett az szja felajánlott egy százalékára.
A jogszabályi változásoknak és az egyre érdekesebbé, hatékonyabbá váló képzésnek köszönhetően mind többen érdeklődnek a jelnyelv iránt. A Hallatlannak volt tizenöt éves diákja, és tanult ott nyugdíjas könyvtáros is. „Sok esetben óriási segítség, ha valaki közvetlenül tud kommunikálni a hallássérültekkel. Képzeljük csak el, mennyivel kellemesebb, ha nincs ott egy harmadik ember, aki az orvos és a hallássérült páciens között fordít például a beteg fekélyeiről.”
A jelnyelvet használók valahol világpolgárok, hiszen bizonyos kifejezések maguktól értetődnek – mondja az alapítvány vezetője. Előfordult, hogy svéd és magyar siketek viszonylag röviddel a találkozás után már arról beszélgettek, hogy mikor vezetik be Magyarországon az eurót. De tévedés volna azt feltételezni, hogy ez globális nyelv, sőt a fejlődését nem is csak a helyben beszélt nyelv határozta meg, például az amerikai és brit siketek nem is nyelvrokonok. Mint Bartos Pál rámutat, egy jelnyelv alakulására főleg a földrajzi elhelyezkedés és a környezeti kultúra hat, ideértve a domináns vallást is. Sőt a korábbi szigetszerű működés miatt Magyarországon is van hét dialógus, például a Budapesten és a Vácon tanult emberek jelnyelve közt megfigyelhető több mint tízszázaléknyi eltérés.
Az utóbbi másfél évtizedben rengeteget lépett előre a jelnyelv: ma már a diplomához szükséges nyelvvizsgát is le lehet tenni belőle. Ebben óriási szerepe van a mozgóképes szótárat, majd később applikációkat kiadó alapítványnak. A célközönség pedig világszerte nő, és nemcsak az egyre gyakoribb halláskárosodás miatt, hanem azért is, mert a maszkok megjelenése a mindennapjainkban a szájról olvasó hallássérülteket is megfosztotta a megértés képességétől.
A fizikai mellett a mentális egészségünkre is hatással van a klímaváltozás. Az ökoérzelmekről és a lehetséges megküzdési módokról Ágoston-Kostyál Csilla kutatót, az ELTE PPK Ember–Környezet Tranzakció Intézetének munkatársát kérdeztük.
Tkacsik Márta, a budajenői Patikakert alapítója felelősségről, alkalmazkodásról, cselekvésről és a közösségek újraépítéséről ökológiai válság idején.
Az ország legszegényebb településeinek gyerekei számára működtetnek iskolákat a máltaiak. Tapasztalataik a kortárs erőszakban érintett iskolások tízezreinek javára válhatnának országszerte. „Nincs nálunk a bölcsek köve” – mondja Thaisz Miklós oktatási szakértő, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítvány kuratóriumának elnöke. Válaszuk mindenesetre van.
A Békés iskolák program a hazai közoktatásban megszokottól eltérő szemlélettel segít megelőzni a bullyingot. Legfontosabb eleme az a felismerés, hogy az iskolai bántalmazás kimenetelét a szemlélők határozzák meg. Adler Katalin pedagógus, szociális munkás és mediátor a program hazai elterjesztésében vesz részt.
A KIX alkotói tizenkét éven keresztül követték a kallódó kamaszgyerek, Sanyi életét. De lehet-e fejlődéstörténet hőse az, akinek a nevéhez egy gondatlanul előidézett tragédia is tapad? Hogyan segíthet nehéz sorsú nagyvárosi gyerekeknek a kitörésben egy hobbiprojektnek indult dokumentumfilm? Révész Bálintot, a film egyik rendezőjét kérdeztük.
Legemberibb alapélményünk a másokhoz való kapcsolódás, de mi történik, ha ez a képességünk elhalványul? Sóki Diánával, a Petőfi Irodalmi Múzeum múzeumpedagógusával a demenciával érintett emberek intézményi támogatásáról beszélgettünk.
Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.
