A teqball ötlete Borsányi Gábor fejéből pattant ki, aki gyerekkora óta él-hal a labdarúgásért. Budapest IV. kerületében felnőve rengeteget rúgta a bőrt a barátaival a panelházak közt. Ha nem jutott nekik pálya, a jellegzetes lakótelepi beton pingpongasztalokon próbáltak tengózni, ám a megfelelő dőlésszög hiánya miatt a labda gyakran az asztalon maradt ahelyett, hogy a körülötte állók felé pattant volna tovább.
Bor Máté Tamás a Nemzetközi Teqballszövetség elnökének főtanácsadója. A labdarúgás és a lábtenisz elemeinek kombinálása révén született magyar fejlesztésű sportág remek szabadidős játék, és hamarosan hivatalos olimpiai szám is lehet
Ez az emlék idéződött fel benne évekkel később, 2000 nyarán, amikor a Balatonon egy német férfival hosszú kihagyás után újra pingpongasztalos „tétmeccset” vívott. A Borsányi győzelmével végződő mérkőzés egy fontos felismerést hozott: ha valahogy meg lehetne hajlítani az asztalt, a játék sokkal folyamatosabb, így élvezhetőbb lenne. Mégis több mint tíz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a gondolatból valóság legyen. 2012-ben Borsányi Gáborhoz előbb Huszár Viktor, a BME futszalcsapatának elnöke, majd Gattyán György üzletember csatlakozott.
Az eredmény szupergyorsan meghódította a világot: a száz százalékban magyar fejlesztésű teqball – értendő ez a javarészt Biatorbágyon gyártott évi tízezer, speciális felületű, hajlított asztalra, a szabályrendszerre és a különféle edzéstervekre is – ma már egyre népszerűbb szabadidős, illetve versenysport a föld számos pontján. És nagyon is reális esélye van rá, hogy a világ leggyorsabban fejlődő sportágaként a 2028-as Los Angeles-i vagy a 2032-es brisbane-i olimpián már hivatalos versenyszám legyen. A több mint száz klubot tömörítő magyar szövetség mellett a 2017 márciusában megalapított Nemzetközi Teqballszövetségben (Fiteq) ma 114 ország képviselteti magát. 2022-ben az ázsiai strandjátékokon, 2023-ban az európai játékokon pedig már éremátadó sportként is bemutatkozik a teqball – ezek mind az ötkarikás fellépés előszobái.
Ha bárki megkérdezi, mi a sportág sikerének titka, azt szoktuk mondani, hogy amilyen egyszerű ötletre épül, olyan sok variációs lehetőség van benne. Az asztal mint multifunkciós sporteszköz nemtől, kortól és tudásszinttől függetlenül bárki által használható, összecsukható változata ráadásul könnyen szállítható. És nem csak „focizni” lehet rajta, a teqballal együtt öt teqsport, valamint négy parasport művelésére alkalmas, ezek a röplabdaalapú teqvoly, a kézilabda-alapú qatch, a speciális ütővel művelt teqis és a teqpong.
A teqball remekül beépíthető a futballedzésekbe is, nem véletlen, hogy világszerte rengeteg asztalt adunk el focikluboknak és labdarúgó-szövetségeknek. A Magyar Labdarúgó Szövetség már hat éve vett hatszáz darabot, s a Manchester United, a Chelsea, a Real Madrid, a Paris Saint-Germain központjaiban szintén megtalálható jó néhány. Sok sztár otthonra is szerzett magának egyet: Lionel Messi Instagram-oldalán például ma is látható az a videó, amelyen a kertjében a kisfiával fejel az asztalnál. A cég reklámarca egy hasonlóan nagy focista, a brazil világbajnok Ronaldinho, aki évek óta óriási lelkesedéssel vesz részt a népszerűsítésben.
Minderre ugyanolyan büszkék vagyunk, mint arra, hogy a teqball nemrégiben kiemelt nemzeti érték lett, ami csak egy lépés a hungarikummá válástól. Ha tényleg ott leszünk az olimpián, még inkább szeretnénk majd tudatosítani mindenkiben, hogy Magyarország nem csupán az éremtáblázaton szerepel rendszeresen a top tízben, de egy teljesen új sportágat is adott a világnak.
A fizikai mellett a mentális egészségünkre is hatással van a klímaváltozás. Az ökoérzelmekről és a lehetséges megküzdési módokról Ágoston-Kostyál Csilla kutatót, az ELTE PPK Ember–Környezet Tranzakció Intézetének munkatársát kérdeztük.
Tkacsik Márta, a budajenői Patikakert alapítója felelősségről, alkalmazkodásról, cselekvésről és a közösségek újraépítéséről ökológiai válság idején.
Az ország legszegényebb településeinek gyerekei számára működtetnek iskolákat a máltaiak. Tapasztalataik a kortárs erőszakban érintett iskolások tízezreinek javára válhatnának országszerte. „Nincs nálunk a bölcsek köve” – mondja Thaisz Miklós oktatási szakértő, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítvány kuratóriumának elnöke. Válaszuk mindenesetre van.
A Békés iskolák program a hazai közoktatásban megszokottól eltérő szemlélettel segít megelőzni a bullyingot. Legfontosabb eleme az a felismerés, hogy az iskolai bántalmazás kimenetelét a szemlélők határozzák meg. Adler Katalin pedagógus, szociális munkás és mediátor a program hazai elterjesztésében vesz részt.
A KIX alkotói tizenkét éven keresztül követték a kallódó kamaszgyerek, Sanyi életét. De lehet-e fejlődéstörténet hőse az, akinek a nevéhez egy gondatlanul előidézett tragédia is tapad? Hogyan segíthet nehéz sorsú nagyvárosi gyerekeknek a kitörésben egy hobbiprojektnek indult dokumentumfilm? Révész Bálintot, a film egyik rendezőjét kérdeztük.
Legemberibb alapélményünk a másokhoz való kapcsolódás, de mi történik, ha ez a képességünk elhalványul? Sóki Diánával, a Petőfi Irodalmi Múzeum múzeumpedagógusával a demenciával érintett emberek intézményi támogatásáról beszélgettünk.
Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.
