Iluska – így szólította Szent-Györgyi Albert Banga Ilonát, a frissen doktorált fiatal lányt, akit gyakornoknak vett fel maga mellé a laboratóriumba. Három hónapos próbaidőt kötött ki, de alig telt el három hét, már tudta, hogy ideális munkatársat talált, és nyomban véglegesítette. Tizenhét éven át dolgoztak együtt a legszorosabb együttműködésben, írtak közösen 25 cikket rangos tudományos lapokba, és jelentős felfedezéseket tettek. Eközben Ilus díjtalan gyakornokból az első szegedi női egyetemi magántanár lett, Szent-Györgyi pedig Nobel-díjjal elismert világhírű tudós.
Ahhoz képest, hogy három világraszóló tudományos eredményben is döntő szerepet játszott, csak a tudományos közvélemény ismeri Banga Ilona, a hódmezővásárhelyi testnevelőtanár lányának nevét, akit gyerekként ejtett rabul a természettudomány, és a Ferenc Józsefről elnevezett szegedi egyetemen szerzett vegyész diplomát, majd doktori címet is. Ezután jelentkezett állásra a hamarosan világhírűvé lett Orvosi Vegytani Intézetben.
Kitartó volt, alapos, kreatív és nagyon okos. De nem kékharisnya.
A korabeli szegedi sajtó egy muzsikát, színházat és társaságot is szerető fiatal nőt mutatott be olvasóinak, aki ruhapróbára és fodrászhoz is gyakran jár, meg tudja főzni magának kedvenc ételeit, férjhez menni viszont egyelőre nem akar, mert mi lesz akkor a tudományos munkával.
Ez a tudományos munka volt élete meghatározó öröme. Semmi időt nem sajnált a kísérletekre, az ellenőrzésekre, az eredmények kiértékelésére. A C-vitamint eredményező kísérletek során több tonna pirospaprikát mozgatott meg, az izommal kapcsolatos kutatásokhoz pedig nagy mennyiségben helyezett el sóoldatban finomra darált nyúlizmot.
Szent-Györgyi Nobel-díja számára is új jelentőségeket teremtett. Még egyetemistaként tanult Bécsben, később eltöltött néhány hónapot Nápolyban, majd a díj után meghívták Oxfordba és Liége-be is. Saját jogán kapta ezeket az elismeréseket, mégsem került a megfelelő helyre a megítélése. A szegedi kutatócsapat a C-vitaminéhoz hasonló sikere az izomkutatás molekuláris alapjainak tisztázása, ennek során fedezték fel az izom-összehúzódásokat okozó fehérjéket. Ebben a professzor két legfontosabb munkatársa Banga Ilona és Straub F. Brunó volt.
Maga Szent-Györgyi is Straub F. Brúnót favorizálta, mert tudta, hogy ez a felfedezés is „megér” egy Nobel-díjat, és mivel ő már részesült az elismerésben, az ambiciózus fiatal kutatót esélyesebbnek látta a díjra, mint a visszahúzódóbb és szerényebb Banga Ilonát. Straub F. valóban fényes karriert futott be, és nem csak a tudományos életben. Ő volt a rendszerváltás előtt a népköztársaság utolsó államfője is, ám ma már tudjuk, hogy éveken át kapcsolatban állt az állambiztonsággal, és Szent-Györgyiről is írt jelentéseket. Erre Banga Ilona sosem volt hajlandó.
Erős jellem volt, és nagyon bátor, ez a második világháború végén, az orosz csapatok szegedi megjelenésekor is megmutatkozott. A laboratórium felszerelését csellel védte meg, amikor több nyelven kiírta az ajtóra, hogy ott fertőző anyagokat tárolnak. Ezzel sikeresen távol tartotta a zabrálni érkezőket.
A háború után ment férjhez Baló Józsefhez, a szegedi egyetem kórbonctani tanszékének fiatal vezetőjéhez, aki egy időben az egyetem dékánja, majd rektora is volt. Negyvenegy évesen szülte meg a fiukat, és immár Budapesten férjével együtt végzett kimagaslóan értékes és eredményes kutatásokat az érelmeszesedés témájában. Férjével együtt fedeztek fel egy új, a rugalmas kötőszöveti rostokat emésztő enzimet és elasztázt, mely négy nagy visszhangot kiváltó cikket eredményezett a Nature-ben.
1952-ben értesítést kapott, hogy a közelgő állami ünnepen átveheti a Kossuth-díját, de amikor kiderült, hogy csak őt akarják elismerni, a férjét nem, szaladt fűhöz-fához, hogy korrigálják a helyzetet. Hiszen az kutatási téma és az irány Baló Józsefé volt. Miután nem sikerült elintéznie, inkább nem fogadta el a díjat. 1952-ben!
Szerencsére három évvel később már mindketten megkapták az elismerést, de egész életművét tekintve Banga Ilona nem becsülték meg kellőképpen. Például soha nem választották be az MTA tagjai közé, és nem lett professzor. Késői, de szép gesztus, hogy a Szegedi Tudományegyetem róla nevezte el a felújított Egészségtudományi Képzési Tömböt.
Banga Ilona 93 évig élt, hosszú betegeskedés után halt meg 1998 tavaszán.
