Városi bolyongások
Csongrádi műemlék óváros és babamúzeum
A város egykori központja, az Alföld egyetlen településméretű népi műemlékegyüttese hűen őrzi az évszázadokkal ezelőtti utcaképet. A harminchét ház mindegyike szépen karbantartott, némelyik vendégházként üzemel, a Gyökér utca 1. szám alatt pedig egy múzeumot is találunk. Bár nyáron a legvonzóbb a környék a Tisza egyik legszebb strandjának, a Körös-toroknak a közelsége miatt, ilyenkor is érdemes egy sétát tennünk arrafelé. Ha pedig már úgyis Csongrádon járunk, szánjunk időt a Népek Háza Babamúzeum egyedülálló kiállítására is: a tárlaton négy földrészről származó, mintegy háromszáz népviseletbe öltöztetett babát csodálhatunk meg.
Szolnok értékei
Érdemes sétánkat a város főterén, a Kossuth téren kezdeni. A szolnokiak kedvelt találkozó- és sétálóhelyét olyan nagy múltra visszatekintő épületek szegélyezik, mint az eklektikus stílusú városháza, a Verseghy Ferenc Könyvtár vagy a Damjanich János Múzeum. Utóbbiban őrzik a megye teljes régészeti, képzőművészeti, néprajzi, valamint történeti gyűjteményét.
A Szapáry úton végigsétálva gyönyörködhetünk a szecessziós homlokzatokban, majd az egykori szolnoki zsinagóga épületében kialakított Szolnoki Galéria mellett elhaladva a Tiszai hajósok terére jutunk. Itt találjuk Közép-Európa leghosszabb gyalogos- és kerékpároshídját, a belvárost a Tiszaligettel összekötő, 444 méter hosszú Tiszavirág hidat. Ha útközben egy frissítőre vágynánk, térjünk be a téren található TISZApART moziba.
Ne hagyjuk ki a város legnagyobb turisztikai attrakcióját, a RepTár repülőmúzeumot sem, ahol 170 éves műemléki környezetben, óriási kiállítótérben, a legkorszerűbb interaktív eszközök segítségével ismerkedhetünk meg a repülés történetével. Végül kóstoljuk meg a közelben lévő Marcipán cukrászdában a világszerte egyedülálló, csak a megyeszékhelyen kapható szolnoki habos islert.
Felfedezni a Tisza-tavat
Tisza-tavi Ökocentrum
Kétségtelenül ez összeállításunk egyik legizgalmasabb látnivalója, mégis kicsit kakukktojás is: az ökocentrum ugyanis karbantartás miatt csak március 10-e után lesz ismét látogatható. Azonban az ott látható kincsek miatt érdemes felvenni a bakancslistánkra: a központot azért hozták létre, hogy a Tisza-tó és a Tisza-völgy természeti értékeit, hazánk őshonos vízi élőlényeit megismertesse a látogatókkal. Itt található Európa legnagyobb – egymillió literes össztérfogatú – édesvízű akváriumrendszere, a főépület körül pedig mintegy héthektáros szabadidőparkban állatbemutatók, vízi tanösvények, tájház és játszóterek várják a látogatókat.
A TISZA-TÓ ÉS A HORTOBÁGY | Magyar Krónika
A puszta és a Tisza. Hány költőnket hányszor ihlette meg e kettő! A Hortobágyot be- és a Tisza-tavat körbejárva mi is hagytuk, hogy hasson ránk a zabolátlan, az emberi akarattal sokszor dacoló, azt figyelmen kívül hagyó vagy átformáló táj. Utunk során olyan helyiekkel beszélgettünk, akik természetet, hagyományt, régi recepteket őriznek és örökítenek tovább.
Téli tavi túrák
Ha azt gondolnánk, hogy a téli Tisza-tó nem túl izgalmas, nagyot tévedünk: ebben az időszakban másfél méterrel alacsonyabb a víz szintje a nyárihoz képest, így láthatóvá válnak olyan dolgok is, melyeket az év többi részében elfed a víz. Nyáron inkább a csónakos, kajakos kirándulások népszerűek, télen főleg gyalogosan ismerhetjük meg a Tisza-tó környékét. Számos iroda szervez túrákat ebben az évszakban is: felfedezhetjük a Tisza-tavi madárrezervátum rejtett ösvényeit, az itthon maradt vándormadarakat, a nád- és gyékényvilágban megbúvó vidravárakat, ha pedig az idő kegyes hozzánk, jégtúrán barangolhatjuk be a Poroszlói-medence nádasainak csapásait.
Kiskörei hallépcső és erőmű-látogatás
Gondoltuk volna, hogy Kiskörénél a halak egy lépcsőn keresztül jutnak a tóból a Tiszába? Pedig pontosan így van: az 1371 méter hosszú, 27 lépcsőből álló, finoman ereszkedő rendszeren át biztonságosan érhetik el a folyót. A hallépcsőre nagy szükség van, hiszen nyáron akárt tízméteres szintkülönbség is lehet a két vízfelület között. A látnivaló felkeresését érdemes összekötni a hozzá ezer szállal kötődő kiskörei vízerőmű bejárásával: előzetes írásbeli megkereséssel egész évben látogatható.
Tisza-tavi számok
A mesterségesen létrehozott, 127 négyzetkilométer területű, 27 kilométer hosszú Tisza-tó Magyarország második legnagyobb tava. Létrejöttének egyik fő oka az 1973-ban épült kiskörei vízerőmű működéséhez szükséges egyenletes vízhozam biztosítása volt. Feltöltése az 1990-es években fejeződött be. Átlagos mélysége 1,3 méter, legmélyebb pontján 17 méter. Összesen 43 négyzetkilométernyi sziget található benne.
Otthoni Tisza-élmények
Jóreménység sziget
független magyar film
Ha már úgyis szóba kerültek a Tisza-tó szigetei, mindenképpen érdemes megemlítenünk a Jóreménység szigetet – ami igazából egy félsziget, de ez a történet szempontjából lényegtelen. A Ljasuk Dimitry által rendezett, írt és az ő főszereplésével megvalósult film ugyan nem természetfilm, hanem valós események ihlette játékfilm a magány erejéről, a kitartásról, egy apa-fiú kapcsolatról és az elengedésről, a Tisza-tónak és környezetének mégis óriási szerep jut benne. A főszereplő, Dimi a világjárvány idején önkéntes karanténba vonul a Jóreménység-szigetre, ahol egy kis kunyhó áll, amit még édesapjával kezdett elé építeni. Az édesapa azonban időközben meghalt, a kunyhó pedig befejezetlen maradt. A kalandos kezdet után gyorsan bekopogtat a magány, ami rámutat Dimi félelmeire és gyengeségeire, a Tisza gyógyító ereje, a nomád élet és apja régi tanításai azonban szépen lassan megváltoztatják az egész életét.
Csapody Kinga: Utazik a család – Irány a Tisza-tó!
Manó Könyvek
Ha a kirándulással inkább kivárnánk a jó időt, akkor ezzel a kedves könyvvel rákészülhetünk a Tisza-tavi kalandokra, miközben sok ötletet is meríthetünk a környék felfedezéséhez. A mesekönyv végigkalauzolja olvasóit Tiszafüreden, az ökocentrum látnivalóin, a pákásztanösvényen, csónakázásra és pecázásra invitál a tavon, és bemutatja a sarudi élményfalu vízi játszóterét is.
Halász Margit: Éneklő folyó
A regény e-könyv formában érhető el.
A kisregény beszédes alcíme – Tisza-parti Anna Karenina-történet – nem sok kétséget hagy az olvasóban a befejezéssel kapcsolatban. A falusi rajztanárnő és a cigány festőművész gyönyörűen megírt szerelmébe mágia és igaz mesék vegyülnek, történetük pedig pont olyan, mint a Tisza: kanyarog, kitisztul, zavarossá válik a vihartól, aztán végül elcsendesedik, és úgy halad tovább a medrében, mintha semmi sem történt volna.
Február 1., a tiszai élővilág napja
2000. január 30-án következett be Magyarország történetének legsúlyosabb vízszennyezése: a nagybányai Aurul bányavállalat üzeméből 100 ezer köbméter nehézfém- és cianidtartalmú szennyvíz zúdult a Lápos folyóba, ahonnan rövid idő alatt a Szamosba, majd a Tiszába került. A szennyezés február 1. és 12. között vonult végig a folyón, felmérhetetlen pusztítást hagyva maga után. Az Országgyűlés még abban az évben a Tisza élővilágának emléknapjává nyilvánította február 1-jét.
(Nyitókép: Jóreménység sziget)
