Több évig tartó régészeti és építészeti kutatás, valamint helyreállítás után nyílt meg újra Magyarország egyetlen épségben fennmaradt Árpád-kori királyi temetkezőhelye, I. András királyunk (1046–1060) nyughelye. A 11. századból mindössze két olyan hely maradt fenn Magyarországon, amely az eredeti állapotához hűen látható: a tihanyi és a feldebrői altemplom.
A tihanyi altemplom helyreállítása 2021 és 24 között több lépcsőben zajlott. Régészeti feltárásokkal és falkutatásokkal vette kezdetét, majd archeogenetikai és antropológiai vizsgálatok folytak, melyek igazolták a 11. századi temetkezést, végül elvégezték az Árpád-kori állapot hiteles rekonstrukcióját is.
2024. szeptember 30-án pedig újratemették I. András király földi maradványait.
Újratemették I. András királyt a tihanyi apátságban | Magyar Krónika
Az uralkodó földi maradványait 2021 tavaszán emelték ki.
A Tihanyi Bencés Apátság hatrészes sorozata a tihanyi királykripta feltárásáról és helyreállításáról itt nézhető meg.
A március 22-ei ünnepi szentmise szertartását Udvardy György veszprémi érsek vezette, az eseményen részt vett Sulyok Tamás köztársasági elnök – aki köszöntőt is mondott –, Hortobágyi Cirill pannonhalmi főapát, Berta Tibor tábori püspök, Sárai-Szabó Kelemen győri perjel, Balogh Piusz gödöllői premontrei apát, Zsódi Viktor piarista tartományfőnök, a kormányzat számos képviselője, tihanyiak, bencés öregdiákok és környékbeliek.
| Még legalább ezer évig szolgálhassunk Tihanyban „A mai napon áldotta meg Udvardy György főpásztorunk a megújult királykriptát. 2014-ben kezdtük meg a levelezést abban az ügyben, hogy érdemes lenne az 1953-as feltárás után egy alaposabb, mindenre kiterjedő kutatást folytatni: régészeti feltárást, falkutatást, valamint elvégezni az itt lévő emberi maradványok alapos antropológiai és archeogenetikai vizsgálatát és ennek az ősi térnek a helyreállítását is – mondta el lapunk kérdésére Barkó Ágoston tihanyi bencés szerzetes. – Nagyon fontos mindez nekünk. Közel ezeresztendős az apátság. A szertartás közben azon gondolkodtunk, hogy a Jóisten kegyelméből várunk új hivatásokat, hogy még legalább ezer évig tudjuk itt szolgálni az Urat és megmutatni a szeretetét minél több embernek.” Ágoston atya beszélt arról is, hogy hangsúlyos közösségükben az emberek szolgálata: van iskolájuk és sok-sok látogatót is fogadnak egész évben. Elmesélte, hogy egyszer befutott Észak-Franciaországból egy gyalogosan érkező fiú, Jeruzsálembe tartott, adtak neki szállást, ő mondta, jó volt megtapasztalnia, hogy talált egy apátságot, egy biztos megtartó helyet, ahol a szerzetesek szeretettel foglalkoztak vele. Pár hónap múlva oda is ért Jeruzsálembe a huszonegy éves fiatal. „Nagyon fontos, hogy Tihany, a maga égbe mutató két tornyával eget és földet összekötő hely legyen, és az, hogy akin tudunk, segítünk. Idén nyáron is sok-sok színes programmal várjuk a látogatókat, és most már a felújított, kuriózumnak számító altemplomot is megcsodálhatják a királykriptával” – zárta gondolatait Ágoston atya. |
„Mi, magyarok ezer éve a Hargitától az Alpokig itthon vagyunk, nekünk Tihany két tornya ma is viszonyítási pont, akárcsak a Szent Korona tetején a kereszt” – jelentette ki a köztársasági elnök a Tihanyi Bencés Apátság felújításának lezárása és a királykripta megáldása alkalmából tartott ünnepségen. Mint elmondta, az apátság és annak 11. századi altemploma Magyarország megkülönböztetett szakrális helye, ahol immár tudományos vizsgálatokkal is igazoltan I. András és fia, Dávid herceg csontjai pihennek; itt minden államiságunk kezdeteire emlékeztet. A királynak a veszedelmes idők ellenére volt ereje folytatni Szent István művét, nem fordított hátat a fizikai és szellemi építkezésnek, bencés szerzeteseket hívott Tihanyba.
Beszédében Sulyok Tamás kiemelte: Magyarország államiságának kezdetei időben távol vannak tőlünk, de az alapokat jelentik. Az alapozás pedig nélkülözhetetlen nemcsak a ház, hanem a haza esetében is. Ebben az alapozásban mi, magyarok Európa részeként, keresztény országként határoztuk meg magunkat. Nem hódoltunk meg sem Keletnek, sem Nyugatnak, és akárhányszor letiportak minket, mindig visszaszereztük szabadságunkat.
A kormány 7,2 milliárd forinttal támogatta a Tihanyi Bencés Apátság komplex felújítását, amelynek egyik, történelmileg talán legfontosabb eleme volt a nagytemplom teljes rekonstrukciója.
Élet a tihanyi apátságban – a szerzetesi mindennapokról kérdeztük a bencéseket | Magyar Krónika
Földnyelv a vízben. Állandóság a változásban. Ritmus a forgatagban. Tiszta szólam a zajban. Megtartó erő a csöndben. A tihanyi bencés monostor hegyre épült városként magasodik a félszigeten. Két égbe törő tornya nem csak a Balaton partján élőknek viszonyítási pont. Három szerzetes vallomása.
| Tihany évszázadai A királykripta és az altemplom a magyar államiság és keresztény identitás egyik legfontosabb szimbóluma. Tihanyban 1055 óta él szerzetesi közösség, ekkor alapította a negyedik magyar király, I. András a monostort. Itt nyugszik az uralkodó, és fia, Dávid herceg is. Tihanyban a történelem viharai és a politikai érdekek miatt többször is megszűnt a szerzetesi élet, többek között a 16. század elején a monostor végvárrá alakításakor, majd 1786-ban, és 1950-ben is, a szerzetesrendek feloszlatásakor. A rendszerváltozás után Bakonybélben és Tihanyban is újjáéledhetett a szerzetesség, az első két testvér 1990-ben érkezett vissza Pannonhalmáról. Négy évvel később pedig Korzenszky Richárd atya feladata lett, hogy szerzetesi közösséget formáljon a félszigeten. Ma a tízfős közösséget, melynek legfiatalabb tagja 30, legidősebb tagja 88 éves, Mihályi Jeromos perjel vezeti. A királykripta 1953-ban és az 1990-es években végzett részleges régészeti és műemléki kutatásai több fontos kérdést megválaszolatlanul hagytak a 11. századi épületről és az alapítók sírjairól. A középkori templom formája, a királykripta és a középkori templom építészeti viszonya, a kripta boltozatának eredetisége éppúgy eldöntetlen kérdések voltak, mint az ide temetkező I. András király és Dávid herceg sírjának helye. A 2021-ben kezdődött, A Tihanyi Királykripta multidiszciplináris kutatása nevűprojekt az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat kezdeményezésére és pénzügyi támogatásával jött létre. Ennek keretében a Bölcsészettudományi Kutatóközpont koordinálásával, más intézmények bevonása mellett hitelesítő ásatást és falkutatást végeztek a szakemberek, Takács Ágoston ásatásvezető régész és munkatársai. A projekt vezetője Szovák Kornél professzor volt. A munkában az ELTE BTK, a PPKE BTK, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeuma kutatói és a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum munkatársai is részt vettek. A kutatás a Tihanyi Bencés Apátság teljes támogatásával és aktív együttműködésével valósult meg. |
Eszköz lehettem Isten kezében | Magyar Krónika
Keresd a békét, és járj utána! – a tihanyi kiérdemesült perjeltől annyiszor hallottam ezt a Szent Benedek-i mondatot, hogy újabban azon kapom magam, ezt mantrázom, mint egy imát. Korzenszky Richárddal, a nemrég nyolcvanadik évébe lépő bencés szerzetessel a „megszentelt” életéről beszélgettünk.
Forrás, fotók: Tihanyi Bencés Apátság / Youtube / Facebook / MTI
A március 22-i átadó ünnepség videóját, a Tihanyi Bencés Apátság megbízásából, együttműködő partnerünk a Filmever Stúdió készítette. Szerkesztő: Bárány Krisztián.
