„Alig tudtam belekezdeni a beszédembe, szinte fuldokoltam. Én tudtam, hogy mi van abban a koporsóban … Néhány véres gönc, szétfoszló pamutnadrág, durva kapcák, egy fakuló vörös pulóver, oszlóban lévő belső részek, csontok. A rendőri lelet szerint a holttest már két részre váltan került elő az abdai árterület tömegsírjából. Fekete pénztárcája volt még a gyalulatlan deszkalapok között, ahogy a győri zsidó temetőben kiemelték a számozott tömegsírból, meg egy olcsó kis magyar biblia. Ezt a bori táborban vagy útközben szerezhette, mert Fifi szerint az ő régi bibliája otthon maradt.”

Így, ilyen nyers valóságában rögzítette naplójába az eseményeket Ortutay Gyula, akinek a neve a Radnóti utolsó verseit tartalmazó bori noteszben is szerepel. A költő öt nyelven írt üzenetében az állt, hogy aki a könyvecskét megtalálja, juttassa el dr. Ortutay Gyula magántanárhoz, Budapestre a Horánszky utca 1. szám alá az első emeletre. Ám erre nem került sor, mert a füzetet végül a holttestnél találták meg, így jutott Ortutayhoz és az özvegyhez. És hozzánk.

Emlékmű Abdán forrás: Köztérkép

Nyolcvan éve, hogy az egyik legnagyobb magyar költőt megölték, sohasem tudjuk meg, pontosan hogyan történt. Egyes források szerint Marányi Ede honvéd alezredes parancsára Tálas András hadapródőrmester ötfős kerete élén 1944. november 9-én Abda község határában lőtték le huszonegy társával együtt. Amennyit tudunk, éppen elég borzalmas. A napló rögzíti az agnoszkálás, azaz a személyazonosság megállapításának lelketlen eljárását is, a 610 forintos fizetési kötelezettséget, a maradványok minden magasztosságot nélkülöző részletes leírását, mindez benne van Ortutay 2009-ben megjelent naplójában, ahogyan a temetés is. 

A földi maradványokért a Magyar Rádió kocsiján mentek le Győrbe, visszafelé megálltak a Dunánál, Ortutay, Tolnai Gábor és Baróti Dezső úsztak egyet az augusztusi melegben. Ortutay Gyula néprajztudós a szegedi egyetemi évek alatt került nagyon közel a költőhöz, a kiépülő új rendszerben megbízható káder lett. 1945-ben, a holttest megtalálásakor és a temetés idején a Magyar Rádiót vezette, a titkárnője pedig Radnótiné Gyarmati Fanni volt.