Kosztolányi költészete a magyar és az európai líra jelentős alkotása, de ő a versek mellett prózában is a csúcsra ért. Novellái, esszéi és kisregényei a mai napig az olvasók kedvencei.
Történeteit és karaktereit a filmművészet is feldolgozta, méltó módon. Az Édes Annát először Fábri Zoltán vitte filmre, címszerepben Törőcsik Marival. A gazdáit meggyilkoló cselédlány történetének filmes változatában láthattuk még Mezey Máriát és Fülöp Zsigmondot is.
Több mint harminc évvel később Esztergályos Károly is megfilmesítette a történetet, a főszerepet Nagy-Kálózy Eszterre bízta, aki Esztegályos Cecíliával, Tordy Gézával és Mensáros Lászlóval játszotta el a drámai történetet.
Talán a legjobb Kosztolányi adaptáció a Pacsirta, amelyet 1965-ben Ranódy László rendezett. A csúnya lány és szülei kölcsönös rabsága megejtő, érzékeny történet, ebben is benne van a robbanás, az „Elég volt!” motívuma, Kosztolányi nagyon jól érezte a leszegett fejű, megalázott emberek lelki világát. A Pacsirta filmes feldolgozásának legnagyobb erénye a két főszereplő, Tolnay Klári és Páger Antal. Utóbbi ezért az alakításáért Cannes-ban megérdemelt díjat kapott. A csúnya Pacsirtát Nagy Anna alakította.
Ugyancsak Ranódy vitte filmre Kosztolányi ugyancsak Sárszegen játszódó másik kisregényét, az Aranysárkányt. Megint megalázottság, elfojtott düh, sok-sok magány, a kisember tragédiája. Novák Antal gimnáziumi tanár szerepében Mensáros Lászlót láthattuk, lányát Béres Ilona alakította.
Ezeknek a filmeknek az újranézésével is méltó módon emlékezhetünk a magyar költészet egyik legnagyobb alakjára, Kosztolányi Dezsőre.
