Így lett mesterem helyett a barátom, s így lettem végül én is magfaragó. Persze nem főállásban, hiszen számos egyéb munkám volt mellette akkor, és maradt meg a mai napig is. Korábban életem intenzív részét képezte a zene, pontosabban egy autentikus ausztrál hangszer, a didzseridu. Csatlakoztam egy izgalmas formációhoz, gyakran koncerteztünk, albumunk is megjelent, idővel azonban a hangszer kulturális háttere már jobban foglalkoztatott, mint a színpad. Jelenleg a magfaragás mellett előadást tartok, tanítok, workshopot szervezek a témában – de már a fővárostól kicsit távolabb, Nagybörzsönyben élek. Sokan ezt elvonulásnak gondolják, pedig csupán egy másfajta életre vágytam. Itt van a műhelyem, s ha kinézek az ablakán, a hegyeket látom, ha pedig elfáradok, kiülök a kertbe, és figyelem a madarakat.

Nincs meghatározott munkabeosztásom, ezért a betérő érdeklődőknek bármikor meg tudom mutatni a miniatűr faragványok készítésének folyamatát és a műhely kincseit. Furcsa érzés persze, hogy amivel napokat dolgozom, sokszor öt perc alatt eladom, de hozzáteszem, ez a szakma külföldi kapcsolatok nélkül sajnos csak hobbi lehetne. Amerikában, Ázsiában, Ausztráliában nagyon kedvelik, és meg is tudják fizetni az ékszereimet, nálunk alig ismerik a mesterséget. Pedig van abban valami különleges, hogy minden apró mag mást rejt magában. Az egyik kedvencem például egy diófaragvány, amelyet Gaudí remekműve, a Sagrada Família inspirált, elkészítése pedig százhúsz munkaórát vett igénybe. Úgy alkottam, hogy sokáig csak a kezemben tartottam a termést, majd próbáltam kitalálni, mi történik benne, és egyszer csak kirajzolódott előttem a kép. Mostanában az is előfordul, hogy megálmodom a mintát. Ilyenkor rögtön, még a reggeli kávém előtt leülök, és elkészítem a pontos tervet. Ez idilli állapot, fantasztikus érzés. Sajnos manapság kevesen ismerik, hiszen az emberek nagy része nem azzal foglalkozik, amivel szeretne. A világ olyan, amilyen, de én hiszek abban, hogy ha az ember elkötelezi magát valami mellett, és a helyén van, akkor minden aköré rendeződik majd. A magfaragás értékes hagyományát előttem is művelték, utánam pedig, remélem, fenntartják majd. A magam részéről annyit tehetek csupán, hogy folytatom.