A legmagyarabb Habsburg, József nádor sok egyéb mellett a botanika iránt is érdeklődött. Úgy tartják, hatezer növényt ismert tudományos alapossággal, latin névvel, rendszertani besorolással. Alcsútdobozi kastélya köré, a rendelkezésre álló tizenegyezer holdnyi birtokon ezért angolparkot létesíttetett a schönbrunni park kialakításában is közreműködő császári és királyi udvari főkertész Joseph Tost fiával, a magyarrá lett Károllyal. Vele már a Margitsziget megtervezésekor is együtt dolgozott.
A ma már arborétumként ismert park a növénynemesítés Mekkája volt, több mint háromszáz olyan fát és cserjét ültettek, amelyet addig nem ismertek Magyarországon. Került a kertbe többek között vasfa, törökmogyoró, vérbükk, zuhatagos bükk, mocsári ciprus és tulipánfa is.
A nádor Pollack Mihállyal terveztette meg kastélyát, a pálmaház pedig Ybl Miklós tervei alapján készült. Az épületek ma már csak romokban vagy torzóként léteznek, de
a kert él, ragyog, és minden évszakban elbűvöli a látogatókat.
Mivel angolkertről van szó, főképpen a fák és a tájépítészettel kialakított látvány a legvonzóbb. A park egyes részei a családtagokról lettek elnevezve. A kastély és a birtok 1944-ig volt a család tulajdonában.
