Az Építési és Közlekedési Minisztérium 2024-ben egymilliárd forintot biztosított a vár fejlesztésére, adódtak azonban állagmegóvási feladatok, valamint az örökségvédelem is feltárt hiányosságokat, amelyek pluszköltségeket hoztak magukkal. A támogatásokon felül tízéves együttműködési megállapodás született a minisztérium és az egri önkormányzat között, amelynek keretében további terheket vállalt át a tárca.
Ami a munkálatokat illeti: első körben az örökségvédelmi kötelezettségeknek tesznek majd eleget. Ennek egyik része a Szép bástya rendbetétele: a teljes körű helyreállítást az egri önkormányzat önerőből és nem az érkezett támogatásból végzi majd el. A Tömlöc bástya, amelynek északnyugati sarka jelenleg zsákutca, emiatt a vár nem körbejárható, azonnali és ütemezett munkát igényel. Megújul továbbá a Dézsmapince, beleértve az udvarra nyíló szellőzőt és a vár alatt húzódó pincerendszert is. Ha marad pénz a kötelező feladatok után, akkor felújítják az északi bejárót és az ottani parkolót, és lesznek munkálatok az alsó várudvaron is.
A Szép bástya statikai felmérésével megkezdődött a munka, azt várhatóan a 2026-os turisztikai szezonban vehetik újra birtokba a turisták.
Mi volt a végvárak szerepe?
A 16-17. századi török háborúk kulcsfogalma a végvárrendszer, amelynek első vonalát már Luxemburgi Zsigmond uralkodása alatt elkezdték építeni az ország déli határán. Ennek eleste után, amikor az oszmánok már Budát is elfoglalták, és egyértelműen látszott, hogy hosszú távra rendezkednek be, elkezdődött egy új vonal kiépítése, amely a friss határokat követve az Adriától egészen Egerig, illetve az Erdélyi Fejedelemséggel határos Szatmárig húzódott. Csupán a jelentősebb végvárak voltak képesek feltartóztatni egy nagyobb török támadást, de felmentés hiányában ezek is hamar megadták magukat vagy elestek. Elsődlegesen azonban nem is ezt a szerepet szánta a bécsi udvar ezeknek az erődítéseknek. Az ellenséges portyák megállítása, a felderítés, a török tervekről való információszerzés, az oszmán hadjáratok irányának kiszimatolása, kémhálózat fenntartása, a hódítók utánpótlásának elvágása, végső esetben pedig a támadó sereg megállítása a Habsburg vagy szövetséges csapatok megérkezéséig – ezek voltak a fő feladataik.
A várháborúk koráról, a végvárak szerepéről, valamint a hírszerzés korabeli hasznáról korábbi cikkünkben olvashat részletesebben:
Így nézett ki a vár a 16-17. században
Hogyan lehetséges újjáépíteni több száz éves várakat, kastélyokat és templomokat anélkül, hogy egyetlen téglát is megmozdítanánk? A Pazirik csapata tudja a választ: digitális rekonstrukcióval. A pécsi stúdió az egri vár digitális rekonstrukcióját is elkészítette évekkel ezelőtt. Az alábbi videón a vár 1596-ig tartó történetét követhetjük végig.
Az egri várról általában az Egri csillagok, illetve az 1552-es ostrom jut eszünkbe. A Dobó István vezette védők az oszmán túlerővel szemben védték meg sikeresen a várat. A török számára azért volt kulcsfontosságú a vár, mert elfoglalásával megnyílt volna az út az észak-magyarországi bányavárosok felé. Természetesen ezzel a védők is tisztában voltak, ezért írt a kapitány segélykérő leveleket, valamint fogta munkára a környékbeli parasztokat is az erődítmény megerősítésére. A nagyjából 1800-2000 védővel rendelkező Dobó közel negyven napig tartotta a várat, míg az ellenség a táborban uralkodó elégedetlenség miatt el nem vonult.
Az egri vár 1596-os ostroma már kevésbé maradt emlékezetes. Nyáry Pál kapitány nagyjából 5000 katonával védte az erődítményt, de az ostrom során kifáradt védők felmentés hiányában feladták a várat.
„Október 10-én az összes magyarok összegyülekezve felkeresték a parancsnokot és kifejtették előtte, hogy noha mindig teljesítették a vár védelméből rájuk háruló feladatokat, de mivel számuk igen megfogyatkozott, a szüntelen ébrenléttől kimerültek és mert tudják, hogy a további ellenállás kilátástalan, kérték, hogy találjon számukra megoldást, mert ellenkező esetben maguk lesznek kénytelenek segíteni magukon. A parancsnok azt felelte, hogy semmiféle kivezető utat nem ismer, és megfenyegette őket, ne beszéljenek még egyszer hasonló módon” – írta egy védő, Cogorana főhadmérnök. A katonák ennek ellenére tárgyalni kezdtek törökökkel, és küldöttséggel járultak a szultán elé, aki ígéretetet tett a legénység szabad elvonulására, ha a tiszteket átadják nekik. Az egri vár megadta magát III. Mohamednek, az oszmánok másnap bevonultak a várba, a védők jelentős részét lemészárolták, a tiszteket pedig foglyul ejtették. (A vár feladásáról több elképzelés is létezik, erről bővebben ide kattintva olvashat.)
Nyáry nem sokkal később a mezőkeresztesi csata során kiszabadult a török fogságból, és újra a császár szolgálatába állt. Cogorana sem töltött sok időt rabságban, szabadulása után pedig megírta jelentését, amelyben igyekezett magát hősként feltüntetni, és a szerinte gyengekezű és hanyag Nyáryt okolta a vár elestéért.
Kép: Pazirik kft.
