Családja révén predesztinálva volt arra, hogy művészi pályára lépjen, és nem is akármilyen utat jár be: a többek között a Zeneakadémia arculatát és a Magvető Könyvkiadó logóját megalkotó Farkas Anna tervezőgrafikus-tipográfussal a hazai tehetségek érvényesüléséről, a női és a férfistílusról beszélgettünk, de az is szóba került, hogy miért váltogatják a cégek a dizájnelemeket.
Horváth László Imre Rosseb című regényének főszereplője rokonszenvünket végig bírja, ő igazából a millió Kis János egyszerre, mindnek a sorsát hordozza, és a miénket is.
A szamizdat szót meghallva mindenkinek eszébe jut a demokratikus ellenzék tagjainak tevékenysége, a Beszélő megalapítása, az írógéppel másolt Petri György-versek és hasonló kiadványok. Vajon létezett illegálisan terjesztett, szamizdatjellegű irodalom a kommunista korszak első évtizedeiben is?
Egy jó alkalmazott grafika a készítő és a megrendelő számára egyaránt tetszetős, ideális esetben pedig nekünk, fogyasztóknak is tetszik. De vajon a mesterséges intelligencia milyen hatással van a szakmára? Lőrincz Attilával, a legjobb tervezőgrafikusokat díjazó Arany Rajzszög Társaság alapítójával beszélgettünk.
A szépség művészi megjelenítése sokszor nehezebb feladat, mint a groteszké, a csúfé vagy a rémítőé. A szép, ha nem jól ragadják meg, könnyen közhelyesbe, sőt giccsesbe fordul, a drámaiságot végképp nehéz vele ábrázolni.
A honi nyomdászat és könyvkészítés ügyét olyan emberek vitték előre, mint a Rómából Mátyás király udvarába érkező Hess András, a legkiválóbb európai betűmetszők között számontartott, de szülőföldjén méltatlan támadásokban részesülő Misztótfalusi Kis Miklós, a német származású, de magyar hazafivá váló Heckenast Gusztáv vagy éppen a könyvművészetet új szintre emelő Kner család.
Mi a különbség az ősnyomtatványok és az antikvák között? Hogyan került az Akadémiára a Gutenberg-biblia egy lapja? Melyik volt az első magyar nyelvű nyomtatott könyv? Babus Antal irodalomtörténésszel, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ részeként működő Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye osztályvezetőjével beszélgettünk.
Polcz Alaine életbátorságról szóló könyve és a Petőfi nyomában bandukoló Szálinger Balázs felvidéki útirajza is szerepel könyvajánlónkban.
Már a vonaton ültem, amikor a frissen megjelent könyvemet lapozgatva átvillámlott rajtam a bénító felismerés: itt valami gond van. Győrffy Ákos tárcája.
Javasoljuk mindenkinek, hogy ha kicsit is elmegy a kedve az élettől, kukkantson be a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem grafikai műhelyébe. Hogy csudát fog látni, az biztos, ahogyan az is, hogy jó ideig nem akaródzik kijönnie a műhelyből. Mert Szili József és Novokrescsenszkov Tamás nem csupán régi nyomdagépeket mentenek, a nyomdászmesterség lényegét is őrzik.
Borda Lajos antikváriuma, amelyet nejével, Somogyi Éva Glóriával 1977-ben nyitott meg, a magyar könyvgyűjtők körében fogalom. Időközben pedig szebbnél szebb saját kiadványaikkal is gazdagították a könyvkultúrát. Zebegényi otthonában a Kádár-kori műkincsözönről, az üzletnyitás nehézségeiről, az első kiadások misztikumáról kérdeztük őt.
Egy átlagos ember a 2025-ös adatok alapján napi hat és fél órát tölt a képernyő előtt. És akkor színre lépnek az új titánok, és azt mondják, le az algoritmussal! A telefonbámulást a csúcsra tekerő TikTok-időszak legnagyobb ajándéka, hogy létrehozza saját ellenkultúráját: az embert, aki hátrébb szeretne lépni egyet, aki vissza akarja kapni a színes-szagos életét a képernyőfüggőségből. Aki csendet akar a villódzó disztópiában.
