
Életek múlhatnak a kiberbiztonságon
Veszélyes-e az internetes tér? Erősíthető-e a felhasználói tudatosság? Mit tartogat a jövő? Marsi Tamás, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézetének főosztályvezetője válaszolt kérdéseinkre.
Tizennyolc évesen ítélték húsz év munkatáborra.
Szamosangyaloson, egy hatszáz lelkes, parányi, Szatmár megyei faluban nevelkedtem, boldog gyerekkoromnak a szovjet csapatok betörése vetett véget. Mátészalkán jártam gimnáziumba, ott lettem tagja egy szovjetellenes fegyveres ifjúsági szervezetnek. Katonákat fegyvereztünk le, lőszervagonokat raboltunk ki, országos szintre akartuk terjeszteni a mozgalmat, küzdeni akartunk a szovjetek ellen. Tizenhárman, szatmári diákok alkottuk a sejtet, hármunkat, mátészalkaiakat kaptak el. A többi tízről soha senki nem szerzett tudomást, nem tudták belőlünk kiszedni a nevüket. Végül húsz év kényszermunkára ítéltek. A lvovi elosztótáborból marhavagonba zsúfolva többhetes vonatúton az Urálba vittek Tóth Lali barátommal.
Galgóczy Árpád József Attila-díjas költő, műfordító. 1947-ben gimnáziumi diákként ítélték húsz év gulág-kényszermunkára, hét év után szabadult.
Milyen munkát kellett végezniük?
A nagyon-nagyon kemény első évben gyáralapokat kellett kiásnunk Cseljabinszk mellett. Tankgyár épült volna, a mínusz harminc fokos hidegben kellett a kőkeményre fagyott földet ásnunk. A nagylábujjam úgy fagyott le, hogy egy aprócska csonk maradt helyette – most viszont nem látszik, hogy valami baja volna. Az orvosok nem értik, hogy lehet valakinek ilyen „égetnivalóan” kemény szervezete. Egy évet töltöttünk ott, majd mikor 1949-ben Moszkvában úgy döntöttek, hogy külön kell választani a politikai elítélteket a köztörvényesektől, a karagandi gyűjtőtáborba kerültünk.
Mi segített túlélni a gulágot?
A rajzolást és a költészetet a lágerben fedeztem fel, egy-egy véletlennek köszönhetően. Karagandiba súlyos betegen, csontvázzá fogyva kerültünk Lalival. A lágerkórház barakkjának dupla priccssorán kuporogva rajzolgatni kezdtem – először egy lovat, majd Lalit. Onnantól mindenki le akarta rajzoltatni magát velem, hogy a képet hazaküldhesse a családjának. A lágerben találkoztam az orosz irodalommal, amelynek szeretetét aztán hazahoztam magammal. Egy fiatal orosz rab révén ismertem meg Lermontov A démonját, utána elmélyedtem a klasszikus orosz irodalomban. A láger teljes kiszolgáltatottságában minden rabnak csak a saját képességein múlt a túlélése – ez alól a magyarok képeztek kivételt. A többi nép a csodájára járt annak, hogy a mi a legnagyobb ínségek és nehézségek idején is megtaláltuk azt, amin együtt kacaghatunk.
Vajon mi adott erőt ahhoz, hogy a nélkülözések közepette is nevetni tudjanak?
Százötvenketten voltunk magyarok a lágerben, csak mi ketten ismertük egymást Lalival korábbról, de a gulágon azonnal testvér lett mindenki. Összetartottunk, segítettük egymást, vigyáztunk egymásra. Elképesztő éhség és nyomor közepette a betegek javára lemondtunk a cukor- és a kenyéradagunkról, mindent megosztottunk egymással. Olyan kötődés alakult ki köztünk, hogy az mások számára felfoghatatlan volt. Ezért volt tekintélyük a magyaroknak, és csodáltak minket a tehetségünkért. Engem hazaszeretetre neveltek, de a lágerben tapasztaltam meg, mit jelent szeretni egymást magyarként.

Veszélyes-e az internetes tér? Erősíthető-e a felhasználói tudatosság? Mit tartogat a jövő? Marsi Tamás, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézetének főosztályvezetője válaszolt kérdéseinkre.

Péterfalvi Attilát, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökét többek között az amerikai techcégek adatvédelmi kötelezettségeiről és a felhasználók tájékozottságáról kérdeztük.

Krasznay Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az adatvédelem és információbiztonság aktuális kihívásairól

Mi áll az online térben tanúsított meggondolatlanság, frusztráció és agresszió mögött, és milyen hatással lehet az online bizalomvesztés a való világunkra? Turányi Tatjána kiberpszichológiai és kiberbiztonsági tanácsadót a az internetes tér pszichológiai hatásairól kérdeztük.

Mit jelent az, hogy a polikrízis korszakában élünk? Stumpf-Biró Balázs összeomlás-kutatót kérdeztük.

Kitta Gergely klímaszakértő az éghajlatváltozással kapcsolatos legfontosabb kérdésekre válaszolt.