Mácsai István festőművész szerteágazóan gazdag életművének befogadását mindig egyfajta tanácstalanság övezte a szakmában: munkáit lehetetlenség a hazai képzőművészeti kánonok rendszerébe illeszteni és ott szemlélni. Ennek legfőbb oka az, hogy a közvélemény, pontosabban a műkedvelő közönség körében töretlenül népszerű alkotó soha nem tartozott egyetlen jól körülhatárolható művészeti csoportosuláshoz, stílushoz, szellemi áramlathoz. Bár pályakezdő festőként az ötvenes években belevetette magát a szocreálba, és ezt az időszakát később sem tagadta meg, az 1956 körüli törés, valamint az azt követő alkotói elbizonytalanodás után viszonylag hamar, a hatvanas évek elejére megtalálta saját hangját. Azt a hangot, amivel távol tartotta magát nemcsak a szocialista modernizmustól, de a Kádár-korszak ellenkultúráját a képzőművészetben képviselő neoavantgárd törekvésektől is. Realizmusa leginkább az 1920-as években Németországban kibontakozó új tárgyiasság szemléletével, valamint az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában az 1960-as évek legelején megjelenő új realizmussal rokonítható. Ha Mácsai festményeinek lényegét próbáljuk megfogni, leginkább az elvágyódás, a korszakban nem egy alkotó esetében megnyilvánuló belső emigráció gesztusaként tekinthetünk rájuk, munkái egyszersmind kifejezetten hiteles képet adnak az akkori évtizedek valóságáról.
A Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtárban Elmozdul a fal – Mácsai István Kiscellben címmel decemberben nyílt és április 2-áig megtekinthető gyűjteményes kiállítás már címével és a tárlat részeként a templomtér közepén felépített látványos, mozgó installációval is arra próbál kísérletet tenni, hogy kiszabadítsa az életművet a takarásból. A kurátor B. Nagy Anikó legfőbb szándéka, hogy az utólagos kanonizáció helyett számos megközelítésből, tág értelmezési keret segítségével ösztönözze a képek befogadásának folyamatát.
I PAPP ZOLTÁN I 1965 I olaj, farostlemez I
47 x 38 cm
I GERA ZOLTÁN PORTRÉJA PANTOMIMJELMEZBEN I 1959 I olaj, farostlemez I 120 x 100 cm
Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy Mácsai autonóm munkássága nem születhetett volna meg, ha nem dolgozik évtizedeken keresztül – saját és családja egzisztenciáját megteremtve – a korszak gyakorlatilag kizárólagos műkereskedelmét ellátó Képcsarnok Vállalatnak: a relatíve biztos megélhetés a nyugodt és kreatív alkotómunkára is lehetőséget adott. Festészetének fő témái és műfajai a portrék, a csendéletek, valamint a városképek és az úgynevezett idézetképek. Portréin és csendéletein karakteres a németalföldi és az itáliai reneszánsz festészet hatása, ám a stílust saját korára átírva ábrázolta kortársait, akik között kollégákat, alkotótársakat és hétköznapi, máig anonim embereket egyaránt találunk. Előszeretettel festette aktuális lakóhelyeit és a város egészét is. Egyfajta modern kori budapesti vedutafestőként aprólékos részletességgel megfigyelte a Mártírok útja, a Belgrád rakpart és Újlipótváros házait, hangulatait, nemegyszer metafizikus atmoszférába vonva az elemzett valóságot. Idézetképein a művészettörténet kiemelkedő mesterei, sok más mellett Velázquez és Bruegel alakjai tűnnek fel budapesti utcákon és kapualjakban, amivel nemcsak iróniát, de az elvágyódás szándékát is megtestesíti.
A 2005-ben elhunyt Mácsai István festményei mindig kedveltek voltak a közönség körében, ám a műkritika sokszor értetlenül szemlélte őket. Az utóbbi években változás tapasztalható a megítélésükben, ami talán annak is köszönhető, hogy az újabb generációk más perspektívából, eltérő módon közelítenek munkáihoz. És ahogyan a szakmai percepció időről időre változik vagy átrendeződik, úgy kerülnek fókuszba olyan, takarásban lévő életművek, mint amilyen az övé is. A Kiscelli Múzeum kiállítása is hozzásegít ehhez.
I JÁRÓKELŐK I 1959 I olaj, farostlemez I
90 x 70 cm
I SZENT ISTVÁN KÖRÚT 17. I 1982 I olaj, farostlemez I 37,7 x 51,6 cm
I PESTI FIATALOK I 1965 I olaj, farostlemez I 90 x 120 cm
I PESTI HALÁL I 1978 I olaj, farostlemez I
60 x 100 cm
I A DIÓFA I 1977 I olaj, farostlemez I 60 x 90 cm
Egy szavazáson Kisszékelyt választották Tolna vármegye legszebb fekvésű településének. Lázár Ervin és Vathy Zsuzsa második otthona ezentúl alkotni vágyó művészeket is vár, mert ha valahol tökéletesen lehet összpontosítani, akkor itt biztosan.
Három karakter, három küzdelmes életút az evangélikus lelkésznők első nemzedékéből. A nyáron megjelent Elhívás, elutasítás, megérkezés című kötetből a személyes sorsokon túl képet kaphatunk az egyház háború utáni és a Kádár-korszak hétköznapjainak nehézségeiről és igazságtalanságairól.
A történelmi filmek mellett a leghíresebb magyar ifjúsági regény feldolgozását és animációt is találunk. Ugyan senkit nem biztatunk arra, hogy ilyen formában próbálja elbliccelni az olvasást, az irodalmi klasszikusokból számos méltó, önmagában is értékes filmalkotás született.
Belülről címmel nyílik meg szeptember 10-én, 18 órától Kis Tamás festőművész önálló kiállítása az Újpalotai Közösségi és Civil Házban.
Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.
