Akinek nem éppen erre akad dolga, nemigen fordul meg a Pongrác úton. Itt nincsenek közintézmények, bevásárlóközpontok, a lakóházas utcákat három oldalról is a vasút zárja körbe, mint egy kis városkát, amely külön életet él.

Az első világháború után itt, az akkor még szinte üres, elhagyatott környéken épült föl az új határon túlról, óhazájukból új hazába menekült magyarok egyik lakótelepe.

Ma már talán senki nem él azok közül, akik az első világháborút követő összeomlás után, nincstelen, otthontalan menekültként érkeztek a megkisebbedett Magyarországra. Olyanok azonban sokan akadnak, akik régebben ismertek ilyen menekülteket, így első kézből hallhatták, min mentek keresztül, amíg új otthonra nem leltek. Hallhattak például a vagonlakásokról, amelyek a városok pályaudvarain éveken át nyújtottak ideiglenes szállást a menekült családoknak.

A kőbányai rendező-pályaudvaron létesült vagonlakástelep közelében épített a magyar állam kertes és emeletes házakból álló lakótelepet a Pongrác úton, hogy a nagyrészt Erdélyből menekült, az új román államra fölesküdni nem akaró hivatalnokok, katonatisztek, egyéb okokból eljönni kényszerültek számára emberhez méltó életfeltételeket teremtsen.

E telep szolgálatára Péterfi József – maga is menekült pap – kezdeményezése nyomán hamarosan Kisegítő Kápolna Egyesület létesült, amely országos gyűjtést indított az istenháza felépítésére. A felhívás így fogalmazott:

„Megértő magyar szeretettel fordulunk Csonka-Magyarország minden velünk érző polgárához, segítsenek hozzá, hogy Nagymagyarország feltámadásáért könyörgő templomunkat felépíthessük.”

A szükséges pénz összegyűlt, a főváros telket adott, a Bacsó Andor és Martsekényi Imre által tervezett templom alapkövét 1924. június 1-én letették, hogy szűk másfél év múlva már a szentmisére gyülekezőket hívja a harangszó.

 Fotógalériánk

Az erdélyi templomok formavilágát idéző, háromhajós, a szentélyben a nyolcszög öt oldalával záródó épület a széles körű összefogásnak köszönhetően meglehetősen gazdag berendezést kapott, amely az évtizedek alatt még tovább is gyarapodott. Különösen szépek az 1925-ben készült, klasszikus stílusú színes üvegablakok, Palka József üvegfestőmester alkotásai, amelyek mindegyikén vagy az adományozó, vagy az általa megtisztelni kívánt személy neve szerepel. A bejárat mellett Feszty Masa Szent Filoménát ábrázoló festménye látható, az oltár fölött a Feltámadt Krisztus szobrát Krasznai Lajos készítette, a keresztút stációi Vida Zoltán alkotásai.

Megépülte után saját papja is volt a kőbányai Szent László-plébánia filiáléjaként működő templomnak, utóbb azonban a hívek száma megfogyatkozott. Jelenleg minden hónap első vasárnapján reggel 8-kor celebrál szentmisét a Szent László-templom plébánosa, Repcsik Gyula.