Milyen a biliárd, ha magyar?
A Dél-Alföldön a mai napig óriási népszerűségnek örvend a bábus, fás vagy magyar biliárdként ismert játék.
Szöveg: Demeter Anna
Fotó: Földházi árpád, Máth Kristóf
A Bartók Béla út mára egy közösségre épülő kulturális kisvárossá nőtte ki magát, amelyben a vendéglátóhelyeknek is főszerep jutott. Gasztronómiai körképünk részeként látogattunk el a Gdańskba, ahol a múltból kóstolót, a jelenben pedig közvetlenséget kaphatunk.
Történt egyszer, hogy egy magyar képzőművész Varsóban sétált lengyel feleségével, amikor a babakocsit tologatva kedvük támadt betérni valahová. A kiválasztott vendéglátóhelyen a múltból kaphattak kóstolót. „Odakint a szesztilalom időszaka alatt elterjedt a menürendszer, amelyben a tipikus, főként halételek mellett lehetett alkoholt kínálni a betérőknek. Annyira megtetszett ez az ott ragadt, sajátos hangulat, hogy szerettem volna valami olyat alkotni, ahol mindez megvan: sör, vodka és hering. Egyfajta Bermuda-háromszög, amelyben el lehet süllyedni” – mondja a Gdańsk könyvesbolt és büfé tulajdonosa, Szepessy Ákos a Bartók Béla út apró, de annál izgalmasabb helyiségében.
A környéken felnőtt képzőművész korábban a B32 Galériában dolgozott, majd Jagielska Marzenával, a Gdańskban született és Magyarországon otthonra lelő, kulturális szervezéssel és újságírással foglalkozó feleségével fogott saját vállalkozásba. A hely története lengyel könyvekkel kezdődött, felolvasásokkal, beszélgetésekkel folytatódott, és immár kilenc éve íródik. A szürkés félhomályban pedig valóban jó elmerülni a tárgyak történetében, a baráti beszélgetésekben, vagy csak úgy, egy tál marinált hering mellett egy korabeli művészeti kiadványban.
PÁCOLT HERING A GDAŃSKBÓL
A tulajdonos házaspár lengyel gyökereinek hála, északi barátaink egyik különleges fogása, a marinált hering is rákerült a Gdan’ sk étlapjára. A hal sós vízben érkezik egyenesen Lengyelországból, majd rövid áztatás után tradicionális, olajból, hagymából, fokhagymából, répából, babérlevélből, fekete és szegfűborsból álló rétegelt pácba teszik, hogy pár nappal később már egy korsó sör vagy egy kupica vodka kísérőjeként kerüljön az asztalra.
A Bartók sava-borsa - ételajánló a kultutcából | Magyar Krónika
Kilenc fogás, amelyet csak a Bartókon lehet megkóstolni, illetve amelyet nem szabad kihagynia annak, aki a környéken jár.
A Dél-Alföldön a mai napig óriási népszerűségnek örvend a bábus, fás vagy magyar biliárdként ismert játék.
Az algoritmus kora nem tűri az elidőzést. A képernyőidő nem tűri a valódi jelenlétet. Pedig vannak még helyek – cukrászdák, fürdők, falusi focipályák, kocsmák, piacok és szakrális terek –, ahol az ember kiléphet a teljesítménykényszerből, és egyszerűen csak létezhet. A harmadik helyek az otthon és a munkahely közötti terek: a lassú jelenlét, a közvetlenség és a tét nélküli együttlét utolsó menedékei.
Lelkes és támogató helyiek és nézők milliói követik majd a képernyők előtt május 13. és 17. között a 47. Magyar kerékpáros körversenyt. Az ezúttal Dél-Magyarország-fókuszú Tour de Hongrie rajtja Gyulán lesz. A részletekről Eisenkrammer Károly fő szervezőt kérdeztük.
A faluban vagy kocsmába, vagy meccsre jár az ember, tudjuk meg a Rimóc–Bercel futballmérkőzés lelátóján ülve. Járhatnának még könyvtárba is, de nem mindenki olyan típus. A vidéki focipályák fontos, ha nem a legfontosabb találkozási helyek az itt élők számára.
Aki az agglomerációban szeretne vendéglátóhelyet nyitni, annak a minőség a kötelező minimum. A vidék és a város határán pedig annál is többre van szükség. A pátyi C’est la vie Caféban pontosan tudják, mire.