Jókai életszerű tündérmeséje – így jelenik meg az Al-Duna világa Az arany ember című regényben
Jókai a földrajzi pontatlanságok és a romantikus túlzások ellenére nagyon is realista képet adott az Al-Duna meseszerű világáról.
Szöveg: Demeter Anna
Fotó: Földházi árpád, Máth Kristóf
A Bartók Béla út mára egy közösségre épülő kulturális kisvárossá nőtte ki magát, amelyben a vendéglátóhelyeknek is főszerep jutott. Gasztronómiai körképünk részeként látogattunk el a Gdańskba, ahol a múltból kóstolót, a jelenben pedig közvetlenséget kaphatunk.
Történt egyszer, hogy egy magyar képzőművész Varsóban sétált lengyel feleségével, amikor a babakocsit tologatva kedvük támadt betérni valahová. A kiválasztott vendéglátóhelyen a múltból kaphattak kóstolót. „Odakint a szesztilalom időszaka alatt elterjedt a menürendszer, amelyben a tipikus, főként halételek mellett lehetett alkoholt kínálni a betérőknek. Annyira megtetszett ez az ott ragadt, sajátos hangulat, hogy szerettem volna valami olyat alkotni, ahol mindez megvan: sör, vodka és hering. Egyfajta Bermuda-háromszög, amelyben el lehet süllyedni” – mondja a Gdańsk könyvesbolt és büfé tulajdonosa, Szepessy Ákos a Bartók Béla út apró, de annál izgalmasabb helyiségében.
A környéken felnőtt képzőművész korábban a B32 Galériában dolgozott, majd Jagielska Marzenával, a Gdańskban született és Magyarországon otthonra lelő, kulturális szervezéssel és újságírással foglalkozó feleségével fogott saját vállalkozásba. A hely története lengyel könyvekkel kezdődött, felolvasásokkal, beszélgetésekkel folytatódott, és immár kilenc éve íródik. A szürkés félhomályban pedig valóban jó elmerülni a tárgyak történetében, a baráti beszélgetésekben, vagy csak úgy, egy tál marinált hering mellett egy korabeli művészeti kiadványban.
PÁCOLT HERING A GDAŃSKBÓL
A tulajdonos házaspár lengyel gyökereinek hála, északi barátaink egyik különleges fogása, a marinált hering is rákerült a Gdan’ sk étlapjára. A hal sós vízben érkezik egyenesen Lengyelországból, majd rövid áztatás után tradicionális, olajból, hagymából, fokhagymából, répából, babérlevélből, fekete és szegfűborsból álló rétegelt pácba teszik, hogy pár nappal később már egy korsó sör vagy egy kupica vodka kísérőjeként kerüljön az asztalra.
A Bartók sava-borsa - ételajánló a kultutcából | Magyar Krónika
Kilenc fogás, amelyet csak a Bartókon lehet megkóstolni, illetve amelyet nem szabad kihagynia annak, aki a környéken jár.
Jókai a földrajzi pontatlanságok és a romantikus túlzások ellenére nagyon is realista képet adott az Al-Duna meseszerű világáról.
Több mint húsz éve indult a párkányi Hídőr program, azóta az Antarktiszt leszámítva az összes földrészről a régióba csalogatja a művészeket. Himmler Györggyel, a Párkány és Vidéke Kulturális Társulás vezetőjével kultúrák kapcsolódásáról, emberi és természeti értékekről beszélgettünk.
Vannak hivatások, amiket mintha szuperhősökre szabtak volna. Olyanokra, akiknek nem emelkedik meg a pulzusa, amikor nyolcvanhét méter magasan megbillenti őket a szél, és akik egy hajszálvékony repedést is észrevesznek az acélban. Négy hídmester dolgozik a fővárosban, közülük Tóth Krisztiánnal jártuk be Budapest egyik rejtett és különleges világát.
Több mint hetven éven át egy indián törzs táborozott a Dunakanyarban. A harmincas évek egyik legismertebb tudósa, Baktay Ervin alapította. Évtizedekig harmóniában éltek a természettel, a táborban többgenerációnyi indián nőtt fel. Aki ott volt, lélekben indiánná lett mindörökre.
Száraz lábbal a Duna alatt? Évente kétszer van lehetősége a földi halandónak arra, hogy a Nagymaros és Visegrád között húzódó közműalagúton átsétáljon a vízfelszín alatt. A klausztrofóbiásokon kívül mindenkinek ajánlható, különleges program.