A majki kamalduli remeteség Közép-Európában az egyetlen, amelynek épületei és környezete szinte teljesen egységesen maradt fenn. Az épületegyüttes egyszerre idézi meg a háromszáz évvel ezelőtt itt élő szerzetesek zárt világát és az Esterházyak másfél évszázadát.
Vértes szíve felé kanyargó út lankás dombokon vezet. Fázósan összebújó fasorok, kopár szántóföldek mellett autózunk, majd éles balkanyarral térünk le az útról: a majki kamalduli remeteség egykori birtokára, fűzfákkal szegélyezett tópartra érkezünk. Tágas tisztások, ligetek váltakoznak a tavacska mentén, távolabb barna nádas, a megrezzenő sűrű bozótosból időnként tétova madárhangok szállnak fel. Vaskos pára ül a tó felett, a vízen vadkacsák ringatóznak, meg sem illetődnek a későn jött tél mulandó szépségétől. Szokványos csendélet ez, valami mégis változóban: a parthoz közel új fogadóépület emelkedik. Nem hivalkodón, inkább szemérmesen simul környezetébe, mintha félne attól, hogy elorozza a tájban gyönyörködő vendégek figyelmét. Az út ezután felkanyarodik a remeteségig. A domb tetejéről visszanézünk a tóra: látványában van valami megnyugtató, már-már nem e világi. Ez a hangulat elkísér a remeteség épületeiben is, akár a cellaházak között, akár a foresteria felújított tereiben sétálunk. Itt még az emléke is elmosódik a város ezerféle zajának. Minden elhalkul, de nem tompa némaságként vesz körül, inkább a figyelem iránya az, ami megváltozik: kivirágzik a csend.
Néma barátok
Majkpusztát galántai Esterházy József horvát–szlavón–dalmát bán adományozta az itáliai alapítású kamalduli szerzetesrendnek 1733-ban. A remeteség épületeit Franz Anton Pilgram tervezte, a munka pedig amolyan főúri kalákában folyt: többek mellett a Czirákyak, az Erdődyek, a lengyeltóti Lengyelek és persze az Esterházyak is jelentős anyagi támogatással járultak hozzá az építkezéshez – a donátor családok címerei köszönetképpen a cellaházak homlokzataira kerültek.
A kolostor védőszentjének Nepomuki Szent Jánost, a megkínzott, ám a gyónási titkot halála árán is őrző szentet választották. A kissé robusztus, inkább puritán, mint a barokk hivalkodó díszítettségével tervezett főépület öblében egyszerű udvart alakítottak ki. A főépület központi bejáratától a kertet átszelő sétány jókora kovácsoltvas kapuba ütközik: a túloldalon a szerzetesi cellaházak állnak, amelyek még a remeteségen belül is zárt világot alkottak. Az apró cellaházakban a szerzetesek magányosan éltek, mégsem egyedül – a remetelakokhoz fűszer- és gyógynövényekkel, virággal beültetett apró konyhakert, kápolna, puritán lakószoba és munkálkodásra alkalmas műhely tartozott. A szerzetesek a napi egyórányi kétkezi munka mellett imádsággal töltötték az időt: mindennapjaikat a kijelölt imaórák szabdalták fel, a némasági fogadalom alól évente csupán néhány nap feloldozást kaptak, karácsony és húsvét előtt pedig szigorú böjtöt tartottak. Önfenntartó gazdálkodást működtettek, a munka dandárját végző laikus testvérek is a cellaházakban laktak, ők gondoskodtak a néma barátok ellátásáról.
A remeteség területén mértani pontossággal kijelölt utak metszéspontjában templomot emeltek. 1782-ben II. József megszüntette a szemlélődő szerzetesrendeket, így a kamalduli barátoknak menniük kellett.
Az egyház felsőbb parancsra kiszentelte a templomot, és mintha már semmi nem védené többé, 1810-ben villám sújtotta, majd leégett. A csonka torony mellett ma alaprajz jelzi, merre állt az oltár, hol helyezkedtek el a stallumok, hol gyülekeztek imára a szerzetesek, hogy kitárják szívüket az ég felé.
Főúri lakból munkásszálló
Bár a szelíd szerzetesek magasan felette álltak az e világi történéseknek, nem kerülte el világukat a politika. A donátor családok egyes tagjai részt vettek a Rákóczi-szabadságharcban, ráadásul Majk 1711-ig annak az Esterházy Antalnak a birtoka volt, aki a száműzetésében is társa volt a fejedelemnek. II. Rákóczi Ferenc sosem járt Majkon, mégis emléket állítottak neki az egyik teremben, mivel bensőséges kapcsolat fűzte őt a rendhez: a franciaországi Grosbois-ban működő néma barátoknál élt évekig, ott írta meg az Emlékiratokat és a Vallomások egy részét, kívánságának megfelelően pedig szívét a franciaországi kolostorban helyezték örök nyugalomra. A fejedelem 1906-os újratemetésén részt vett a Majkon született Esterházy Móric gróf is, aki 1917-ben rövid ideig Magyarország miniszterelnöke volt. Unokája, Esterházy Péter Harmonia cælestis című regényében családja szoros majki kötődésének is emléket állított.
„A birtok másfél évszázadig az Esterházyak uradalmaként működött, a második világháború után kellett távozniuk innen. A remeteséget kórházként, kollégiumként, munkásszállóként is használták, az épületek különösen megszenvedték ezeket az időket. A vadászterem pannóit ellopták, és a környező erdőkben ásták el. A Franz von Pausinger által készített műveket a restaurátorok elképesztő munkája hozta helyre, hatból négy vásznat sikerült megmenteniük az enyészettől” – meséli Ferpász Boglárka, a remeteség létesítményvezető-helyettese az épületegyüttesben tett látogatásunk során.
A Nemzeti kastélyprogram részeként 2012-ben kezdődött el a remeteség felújítása. Az épület korábbi állapotát megörökítő jókora fotókat a foresteria folyosóin állították ki mementóként, jelezve, mi lehet a sorsa a műemléknek, ha gazdátlanul magára marad: nyers tégláig szétdúlt épületromok, málló gerendák, építési törmelékkel teleszórt helyiségek. A változás meghökkentő. A refektórium, azaz a szerzetesi díszebédlő, a konyha, a lakószobák, az asztalosműhely, a könyvtár a kamalduliak életét idézik meg, az Esterházyak világát pedig a 19. századi enteriőr, a vadászterem, az elegáns bútorokkal berendezett lakosztályok, illetve az emeleti „cavezni való szoba” mutatja be. Apropó, kávé: talán különös, de a szerzetesi ingóságok leltárjegyzékére kávéfőző, sőt csokoládéfőző rézedényke is felkerült, talán mert az éberségre ösztönző ital segítségükre lehetett a kései imaórákon.
A hagyomány szerint a Vértes erdeinek mélyén húzódó és Majkon sűrűsödő Szent György-vonalak metszéspontja épp a templom alatt, a szerzetesi stallumok vonalában fut össze, s e rejtélyes energiavonalak akkurátusan követik a remeteség építményeinek vonalát. Hogy ez valóban így van-e, vagy helyi legenda csupán, nem tudni. Egy biztos: a különleges erőtér korábbi korok szent életű embereit is vonzotta: a 13. században itt letelepedő premontreiek prépostságának romjai a mai épülettömbtől északkeletre, a fák között még ma is felfedezhetők
2015-re megújult a főépület, 2021-ben pedig véget ér a remeteházak teljes körű felújítása, és elkészül a fogadóépület is: a beruházó és az üzemeltető a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft.
Barokk pompa, időtlen puritánság
Nagy királyok, szentek életét megkomponáló csodás falfestmények sorakoznak a refektórium falán, aranyozott stukkók, robusztus, faragott étkezőasztalok idézik meg a barokk pompát. A hagyomány szerint Esterházy Ferenc festette az utolsó vacsora jelenetét, amelybe a kamalduliak életével kapcsolatos utalást is becsempészett: a freskón az egyik apostol egyik kezével kettőt, a másikkal hármat mutat, aminek különböző értelmezései vannak. Utalhat Krisztus isteni és emberi természetére, a Szentháromságra, illetve arra, hogy a rend tagjainak hallgatási fogadalma alól kétszer három nap jelentett kivételt.
„Szent Romuáld apja pénzügyi vitában megölte saját rokonát, Romuáld e bűn miatti vezeklésképp állt a bencések rendjébe. Arezzo városához közel egy éjjel álmot látott, hófehér ruhás szerzetesek kapaszkodtak fel hágcsón az ég felé. E sugallatra alapította meg azon a helyen 1012-ben Camaldoli monostorát. Ma harmincnyolc helyen működnek a világban. Hazánkban már nem, hozzánk legközelebb Lengyelországban él kamalduli közösség” – mondja Ferpász Boglárka. Ha Majkon már nem élnek is szerzetesek, a remeteségben ma is meg tudunk érezni valamicskét különleges atmoszférájú világukból. Jelenleg a cellaházak épületei felújítás alatt állnak, ám hamarosan véget ér a munka. Az egykori templom területe különleges látványelemmel bővül, két cellaház múzeumi kiállítótérként, másik kettő múzeumpedagógiai és kézműves-foglalkoztatóként, egy „kapusházként” funkcionál majd, tíz remeteházat pedig elvonulásra, elcsendesedésre alkalmas szálláshellyé alakítanak. Amint a járványügyi szabályozás lehetőséget teremt rá, látogatható lesz az első ütemben átadott rész.
Hajdú Farkas-Zoltán regényfolyamában a pálfordulásokkal és egyszerre jó és rossz szereplőkkel teli közép-európai történetek mellett saját és családja életét is meséli. Az íróval a kézírás fontosságáról, a posztmodernről, a progresszív és a konzervatív irodalomról beszélgettünk, és arról is, miként interjúvolta meg a világhírű filozófust, Hans-Georg Gadamert.
Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.
