Fekete István naplójának titkai
Január 25-én Fekete István születésének 125. évfordulójára emlékezünk. A 20. századi magyar irodalom legolvasottabb szerzőjének hősei kollektív tudatunk részei, aligha van, aki legalább egyet ne tudna felidézni. Magyarul több mint tízmillió példányban adták ki a műveit, külföldön pedig tizenkét országban tíz nyelven jelentek meg az írásai. A legsikeresebbek egyike tehát, mégsem jutott el az irodalmi kánonban oda, ahova igazán vágyott.
Élete végén számos népszerű regény szerzőjeként, befutott ifjúsági íróként keserűen írta egy levélben: „a hivatalos kritika alig vagy semmit nem foglalkozik írásaimmal”. Rajongták, betiltották, megnyomorították, aztán kényszeresen beskatulyázták. Életútja csupa felfejtésre váró rejtély és ellentmondás.
Fekete István portréja
A távoli erdők dermedten hallgatják a városi dörgést, és fejcsóválva ballag esti útján a róka. Állnak a fák, a nádasok, a bokrok és vigyáznak a maguk világára, mely nem változott évezredek óta. Maradiak voltak – az igaz –, de a kökény csak kökényt termett, s a vadkörte csak vadkörtét. Az ember azonban ekrazitot termelt és ciánt; izmusokat és tanokat. Repülőgépet és tankokat.
(Részlet Fekete István naplójából, 1944. december 29.)
Ezek mélyére áshatnak az érdeklődők a „Halálom esetén elégetendő!” – Írói naplók című időszaki kiállítás Fekete Istvánnak szentelt rendhagyó tárlatvezetésén január 25-én 16 órától a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Ritka alkalom: a magyar kultúra napja és az író születése alkalmából legszemélyesebb feljegyzésein, naplóin keresztül fedezhető fel a magyarok egyik legkedveltebb írója.
„Megalvasztani a nap köcsögnyi tejét” – naplókon keresztül terelget magunkhoz a PIM új kiállítása | Magyar Krónika
„Halálom esetén elégetendő!” – írta Füst Milán minden füzet elejére, amit naplónak szánt. Innen a Petőfi Irodalmi Múzeum új kiállításának címe is. Titkokat fürkészhetünk egy írói naplókkal telített térben, mégis belső hangunk szokatlan közelsége a főnyeremény a végén.
A bereki ember emlékezete filmen is
Dokumentumfilm is forgott 2021-ben Fekete István életéről, A bereki embert az évfordulón újra meg lehet nézni többször is a köztévén (január 25.13.20, M5; január 26. 11.30, Duna World), a rendezővel, Bertha Líviával és a film főszereplőjével, Szabó Sipos Barnabással pedig személyesen is találkozhatnak egy felolvasással egybekötött beszélgetésen Fekete István lelkes olvasói január 23-án 19 órától a Scruton Alleeban.
Szabad lelkülettel – tánc az újjászülető közösségekért
Január 22-én este az Édeskeserű előadással ünnepel a Hagyományok Háza. Kelemen László rendező táncba foglalt tétele szikár és egyszerű, ami a bizonyosság jellemző természete. A széthulló hagyományos közösségek javai nem vesznek el: új közösségek révén átmenthetők. A hagyomány tehát nem olyasmi, amit néha napján kiöltözve, múzeumi üveglapok fölé hajolva illik megcsodálni. Hagyomány az a szabad lendület, amiben a néző gyönyörködhet, amiből – didaktikusan hangzó kijelentések helyett – töltődhet, erőt meríthet mindenféle szelektől tépázott identitása falait megtámasztani.
Az előadás ismertetőjében feltett kérdés ennyiben költői: kaphat-e biztatást az identitásában bizonytalanná váló, a kultúrák zűrzavarában tébláboló ember? Kaphat, többet is. Szájízt, azt a jellegzetes szájízt, amiről Nagy László ír:
A folklórban az édes és könnyű sablon
helyett kerestem az összetettebb,
dinamikusabb szöveg- és dallamritmust,
az abszurditásig teljes képet,
a szentségtörést, a komor,
de szabad lelkületet.
Nézzen hazai sikerfilmeket a magyar kultúra napján!
Rég nem látott szárnyalásba kezdett a magyar film, már ami a nézettségi adatokat illeti. 2024-ben bőven volt miért magyar filmekre beülni a moziba, nem csak a szórakoztató műfajban, elég a KIX című dokumentumfilm szép fesztiválsikereit említeni. Hagyomány, hogy a magyar kultúra napján magyar filmeket vetít az Uránia. Január 22-én tizenkét magyar filmet tűz műsorra a tavalyi év és a közelmúlt terméséből.
KIX: tarkón vág a valóság | Magyar Krónika
Rég született annyira fontos film, mint a KIX. Összetett társadalmi kérdéseket boncol fel szikével, szinte lehetetlen szétszálazni. Mikulán Dávid és Révész Bálint filmje Sanyit követi, mégis rólunk szól. Az össztársadalmi közöny és a rendszerszintű tehetetlenség kódolt tragédiáiról.
Ha eddig kimaradtak volna, pótolhatók olyan kasszasikerek, mint a Futni mentem, a Fekete pont, a Hogyan tudnék élni nélküled?, de családi mozizáshoz vetítik a szintén jó kritikai visszhangokat kapott friss ifjúsági filmet (Véletlenül írtam egy könyvet) és az olyan fontos témákat feszegető mozikat is, mint az És mi van Tomival?, a Hat hét vagy a KIX. Érdemes előre jegyet foglalni.
Egy magyar film sem beszélt talán még ilyen hitelesen az alkoholfüggőségről | Magyar Krónika
Till Attila új rendezése, az És mi van Tomival? mértéktartóan, de éppen ezért rendkívül hatásosan beszél a problémáról. Thuróczy Szabolcs és Polgár Tamás remekel a főszerepekben.
Szellemidézés nem csak indiánoknak – Cseh Tamás örök
A Vodku fiai 2010 óta énekelgetik Cseh Tamás dalait átégetve magukon és a korszellemen, mostanra olyan sikerrel, hogy a Cseh Tamás születésnapjára és a magyar kultúra napjára szervezett budai MáraiKult-koncertjük már telt házas is. Nem maradunk így sem méltó főhajtási alkalmak nélkül, hiszen Cseh Tamás halála óta a magyar kultúra napja és az ő születésnapja egybeforrt. Pécsett Vecsei H. Miklós rendezésében meséli el Cseh Tamás élettörténetét a QJÚB (Vecsei H. Miklós, Rákóczi Huba) és Szabó Balázs Bandája egy felújított előadásban, születéstől halálig, húsz dalban.
A Füst a szemében elődadásban nem interpretálják, hiszen – ahogy mondják – lehetetlen is volna. Bérczes László Beszélgetőkönyve nyomán általa szólalnak meg és elmesélik a történetét. A budapestiek az Akváriumban nézhetik meg Cseh Tamás és Bereményi Géza Frontátvonulás című előadását január 26-án este. Úgyis front van. Folyton front van. Csak úgy vonulnak a frontok.
