Amennyiben a kommunista diktatúra, azon belül is a Rákosi-korszak terrorjára gondolunk, szinte automatikusan az Andrássy út 60. jut eszünkbe. Kevesen tudják azonban, hogy az épület, amelyben a Terror Háza Múzeum működik, csak 1951-ig szolgált a politikai rendőrség központjaként. Nem igazán ismert az a tény sem, hogy az államvédelem nem pusztán az Andrássy 60.-ba költözött be az 1940-es évek derekán, hanem egy egész államvédelmi negyedet alakítottak ki a környéken. Számos ingatlan tartozott a Péter Gábor vezette szervekhez többek között az Andrássy, a Csengery, az Aradi, az Eötvös, a Vörösmarty és az Izabella utcában.
| Politikai Rendészeti Osztály (PRO) 1945–46, Államvédelmi Osztály (ÁVO) 1946–48, Államvédelmi Hatóság (ÁVH) 1948–1956. |
Eötvös utca 7., jelenleg az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL)
A Bobula János által tervezett, Schneider-palotaként ismert épületet 1879-ben adták át, és a dualizmus, illetve a Horthy-korszak során többször is gazdát cserélt. Az ingatlan 1939-ben került állami kézbe, a Magyar Királyi Rendőrség Budapesti Főkapitányságának útlevélosztálya működött itt. A főváros ostroma során megrongálódott épületbe feltehetően már 1945 elején beköltözött Péter Gábor budapesti politikai rendőrsége. Itt alakították ki a panaszfelvevő irodájukat is, ahol a háborús bűncselekmények, valamint a nyilas tömeggyilkosságok tanúinak bejelentéseit várták. Érdekesség, hogy egy rövid ideig a budapesti rendőrfőkapitány helyettese, Kádár János innen végezte a munkáját.
Az épületet hamar elhagyta a politikai rendőrség, még februárban átköltöztek az Andrássy út 60.-ba, csak a panaszfelvevő iroda maradt. Pár évvel később azonban belügyi átszervezések következtében visszatért a politikai rendőrség. Többek között szemináriumi és pártklubhelyiséget alakítottak ki az egykori Schneider-palotában. Ezt követően a BM Ének- és Táncegyüttesének adott otthont az ingatlan, majd a belügy klubhelyiségei – például a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság klubja –, egy étterem, illetve az Újpesti Dózsa elnöksége bútorozott be a falak közé.
A rendszerváltást követően, 1997-ben az ÁBTL jogelődje, a Történeti Hivatal kapta meg az épületet.
Andrássy út 60., a Terror Háza Múzeum épülete
Az államvédelmi negyed legismertebb épülete 1882-ben készült el. A historizáló stílusban megálmodott, háromemeletes, belső udvaros, alápincézett sarokházat három évvel az átadás után Perlmutter Jakab, a Kőbányai Serház Társaság korábbi elnöke vásárolta meg. Perlmutter Jakab után unokái örökölték, Alfréd és a festőművész Izsák. Előbbi halála után egyedül Izsák birtokába került az ingatlan, ám két évvel később ő is elhunyt, így nevelt lánya, özvegy herceg Ali Achmed Mirzáné birtokába került a sarokház. A Reiszner Gizella néven született perzsa hercegné több helyiségét is kiadott a Fajvédő Szocialista Párt részére, amely az egyéb szélsőjobboldali tömörülésekkel egyesülve létrehozta a Magyar Nemzeti Szocialista Pártot. Ehhez a tömbhöz csatlakozott Szálasi Ferenc is. A második világháború előestéjén feloszlatták a szervezetet, ám nem sokkal később Szálasi vezetésével létrejött a szélsőjobboldalt újraegyesítő Nyilaskeresztes Párt, amely a Hűség Házára keresztelt Andrássy út 60. alatt rendezkedett be. 1944 novembere és 1945 januárja között zsidókat, őket rejtegetőket, valamint katonaszökevényeket kínoztak itt, akik közül többeket a pincében végeztek ki.
A háború után szimbolikus jelentőséggel bírt, hogy a kommunista politikai nyomozószervek vették birtokba az épületet. Eleinte a Péter Gábor vezette budapesti politikai rendőrség, valamint a vidéki politikai rendészet is ide bútorozott be. Utóbbi hamar elhagyta a helyet, így Péterék maradtak, akik a folyamatosan növekvő állomány miatt terjeszkedni kezdtek. Első körben a környező ingatlanokat szállták meg, majd tovább terjeszkedtek az Andrássy út – Csengery utca – Aradi utca – Izabella utca által keretezett területen, amelybe a Vörösmarty utca egy szakasza is beletartozott. Tulajdonképpen ezt nevezzük államvédelmi negyednek. A politikai rendőrség az Andrássy 60.-at és a szomszédos épületeket átjárókkal kötötte össze. Az így létrehozott komplexumban kaptak helyet az operatív és vizsgálati szervek munkaszobái, az állomány kiszolgáló és szálláshelyiségei, valamint a fogdák. Az ide szállítottak visszaemlékezéseiben szinte mindig Andrássy út 60. szerepel, ám egyáltalán nem biztos, hogy ott tartották fogva őket. A politikai rendőrség 1950 végén hagyta el az ingatlant, és az újonnan felhúzott, Jászai Mari téri ÁVH-központba költöztek.
A Sztálin nevére átkeresztelt Andrássy úton és a környező utcákban található épületek a belügyhöz kerültek, a korábban bevett bérlés helyett pedig kisajátították őket. Irodahelyiségeket rendeztek be a tömbben, 1956-tól a rendszerváltásig pedig különböző külkereskedelmi vállalatok laktak benne.
Az Andrássy út 60. alatt a rendszerváltást követően állami cégek működtek, majd 2000 decemberében a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány vásárolta meg az ingatlant, két évre rá pedig megnyitották a nyilas és kommunista diktatúra bűneit bemutató, az áldozatoknak emléket állító Terror Háza Múzeumot.
Andrássy út 62.
A Bobula-palotaként ismert, 1882-ben átadott épület Budapest ostroma során súlyosan megrongálódott. Az 1945 tavaszán beköltöző politikai rendőrség igyekezett mihamarabb rendbe hozni a házat. Ez év októberében már itt, az úgynevezett barokk teremben hallgatta ki Péter Gábor a háborús bűnös Szálasi Ferencet.
Ezt az ingatlant is bérelték, majd az ÁVH 1951 eleji költözése után a belügy kisajátította. A forradalom utáni néhány évben a Budapesti Vasúti Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya működött itt, de a fogdák kifogásolható állapota miatt elköltöztek. Utánuk a földrajztudományé lett a főszerep az Andrássy út 62. alatt. Az 1980-as években az Akadémia restauráltatta, valamint újíttatta fel az épületet.
A rendszerváltozást követően különböző cégek üzletei vették birtokba az ingatlant, a 2010-es évek óta pedig a Yunus Emre Enstitüsü Budapesti Török Kulturális Központ rendezkedett be a Terror Háza Múzeum szomszédságában.
Csengery utca 39.
A ház közvetlenül az Andrássy út 60. mögött helyezkedik el. 1870-ben adták át, és az Andrássy út 62., illetve az Eötvös utca 7. alatt található épületeket tervező Bobula János építész tulajdonában állt. Az ingatlan színes polgári korszakát követően 1944-ben csillagos házat csináltak belőle, ahová a fővárosi zsidóság tagjait zsúfolták be. A háború után a politikai rendőrség központi épületéhez kapcsolták, nyomozócsoportok irodáinak és az orvosi rendelőnek adott helyet. Az ingatlan elfoglalását követő évben – eleinte nem fizettek bérleti díjat sem – Péter Gábor elrendelte az utcára néző ablakok elsötétítését. Itt tevékenykedett az ÁVO sajtórendészeti csoportja, illetve ugyanitt – és a szemközti Csengery utca 54.-ben – rendezkedett be a postai küldemények ellenőrzésére, telefon- és rádiólehallgatásra, rejtjelezésre, okmánykészítésre specializálódott szervezeti egység. A foglyokat is innen vezették át az Andrássy út 60.-ba és 62.-be, valamint egy 1949-es parancs értelmében az állomány tagjai, valamint a beidézettek is innen léphettek be a komplexumba.
1950-ben a Csengery utca 39. egyik udvari helyiségében nyílt meg az Államvédelmi Hatóság büféje is, de nem sokkal utána elköltözött az említett „levélcenzúra” osztály az épületből. A ház belső tereit a Csemege Kereskedelmi Vállalat alakította át, majd a hetvenes-nyolcvanas évektől a dekorációs üzemük és dekoratőrképző iskolájuk működött itt. A rendszerváltás után az iskola megszűnt, és egy tanácsadó cég költözött be. Jelenleg magánlakások találhatók az ingatlanban.
A cikk az ÁBTL által létrehozott, Topotéma elnevezésű oldal alapján készült. Amennyiben a politikai rendőrség által megszállt egyéb épületek története érdekli, merüljön el a Topotéma böngészhető térképében.
Nyitókép: Kőbányai út 21., MÁVAG Mozdony- és Gépgyár Nemzeti Vállalat, 1949. április 25. A felvétel a gyár dolgozói által a Belügyminisztérium Államvédelmi Hatóságának (BM ÁVH) adományozott csapatzászló átadásakor készült. Az állomány eskütétele. Fotó: Fortepan / Bauer Sándor
