Muszáj szembenéznünk a valósággal
Mit jelent az, hogy a polikrízis korszakában élünk? Stumpf-Biró Balázs összeomlás-kutatót kérdeztük.
Egyszer olvastam valahol, hogy Isten pedagógiájában a szenvedés különleges helyet foglal el, nem a büntetés egyik formája, hanem a nevelésnek egyik fontos, a megváltásnak pedig egyetlen eszköze. Nem tudom megítélni, hogy igaz-e, ehhez kicsi vagyok. Szívem mélyén úgy gondolom, Istentől nem származhat szenvedés, csak szeretet. Szeretet, amely képes a szenvedést felülmúlni, erőforrássá alakítani.
Borszékiné Cserháti Erika jogász, a daganatos, leukémiás és a betegségből gyógyult gyerekek családját segítő Érintettek Egyesület alapító elnöke
A világ járja könyörtelen útját, gyakran átgázol rajtunk, tönkreteszi idillinek vélt boldogságunkat. Velünk is ez történt: tíz éve, hogy anyaként szembe kellett néznem azzal, hogy elveszíthetem a gyermekem. Bekerültünk a gyermekonkológia világába. A félelem iszonyatos; idegtépő kiszolgáltatottság, tehetetlenségérzés tartott fogva. Összerogytam, képtelen voltam felfogni a fenyegető valóságot, színdarabnak gondoltam a körülöttem zajló eseményeket. Bűntudatot, lelkiismeret-furdalást éreztem, a múltban elkövetett hibákért való büntetést láttam gyermekem betegségében. Időre volt szükségem ahhoz, hogy ez feloldódjon bennem, hogy felismerjem addigi torz világképem, büntető Istenről alkotott képem. Lehet, hogy ez kellett, hogy lássak?
Rájöttem, hogy ha visszamehetnék a szülés pillanatáig, és dönthetnék, hogy az én pici babám betegen vagy egy teljesen más emberke egészségesen érkezzen, én akkor is az én Gyurcimat választanám. Ez a mi sorsunk, ezt az utat kell hogy végigjárjuk, és ez az elfogadás békességgel, végtelen nyugalommal töltött el.
Megtapasztaltam, hogy milyen kicsinyke is tud lenni az ember a fölébe tornyosuló problémák súlya alatt. Mikor a legsötétebbnek láttam az éjszakát, mikor minden reményt feladtam, bátorító közelségbe került Isten, és én rá hagyatkoztam. Megtanultam, hogy mikor kétségbeesetten nem látunk semmilyen kiutat, akkor megmenthet minket a szeretet. A szeretet, amely eleven erő, amely fenntart minket a jelenben. És elkezdtem cselekedni, magam újraépíteni, anyának lenni, bohóckodni, szeretni, felfedezni a kedves, szép dolgokat, még a gyermekonkológiai osztályon is, mert bizony még ott is vannak!
Minden pillanatnak külön örültem, amit együtt tölthettünk. Jelentéktelennek tűnő pillanatok mellett hosszan időztem. Csak néztem a kisfiam, és éreztem a végtelen szeretetet… Boldog vagyok, hogy ezt megérezhettem.
A gondok szorításában csak a szenvedést látjuk, és nem vesszük észre a belőle sarjadó jövőbeni jót. Az Érintettek Egyesület valódi együttérzésből született, közösségünk alapja a minket egybeterelő közös múlt. Az átélt élmények erőforrássá alakultak bennünk, tenni akarássá; egymásra találtunk, és gyógyítóink támogatásával közösen segítjük azokat a sorstársakat, akik ezután szembesülnek a betegséggel. Az egyesületben végzett munkán keresztül próbáljuk némiképp meghálálni azt, hogy meggyógyították a gyermekeinket. Az Érintettek az a hely, ahol szív szól szívhez, ahol megosztjuk egymással életünket.
Írtunk már Bátorságpróba címmel mesekönyvet a gyermekeknek, tájékoztató Érintettek könyvét a szülőknek, szerveztünk véradást, családi kirándulást, gyógyítóinknak díjátadót, festettünk mesefolyosót, ott próbálunk segíteni, ahol tudunk. Végtelenül hálás vagyok, hogy egy kitárt szívű, kemény próbák által edzett, valós reményből táplálkozó, egészséges derűvel megáldott, könnyes-mosolygós, szeretetteljes emberekből álló közösségnek lehetek a tagja.
Mit jelent az, hogy a polikrízis korszakában élünk? Stumpf-Biró Balázs összeomlás-kutatót kérdeztük.
Kitta Gergely klímaszakértő az éghajlatváltozással kapcsolatos legfontosabb kérdésekre válaszolt.
A fizikai mellett a mentális egészségünkre is hatással van a klímaváltozás. Az ökoérzelmekről és a lehetséges megküzdési módokról Ágoston-Kostyál Csilla kutatót, az ELTE PPK Ember–Környezet Tranzakció Intézetének munkatársát kérdeztük.
Tkacsik Márta, a budajenői Patikakert alapítója felelősségről, alkalmazkodásról, cselekvésről és a közösségek újraépítéséről ökológiai válság idején.
Az ország legszegényebb településeinek gyerekei számára működtetnek iskolákat a máltaiak. Tapasztalataik a kortárs erőszakban érintett iskolások tízezreinek javára válhatnának országszerte. „Nincs nálunk a bölcsek köve” – mondja Thaisz Miklós oktatási szakértő, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítvány kuratóriumának elnöke. Válaszuk mindenesetre van.
A Békés iskolák program a hazai közoktatásban megszokottól eltérő szemlélettel segít megelőzni a bullyingot. Legfontosabb eleme az a felismerés, hogy az iskolai bántalmazás kimenetelét a szemlélők határozzák meg. Adler Katalin pedagógus, szociális munkás és mediátor a program hazai elterjesztésében vesz részt.