A Lavotta-napok egyik rendezvényén vagyunk, Tállyán, a gyönyörűen felújított késő reneszánsz Rákóczi-kúriában, szólókoncert és könyvbemutató alkalmából. Hogyan született a Lavotta-napok gondolata?
Bő harminc évvel kell visszaforgatni az idő kerekét, akkor kerültem Sátoraljaújhelyre. Itt pár hónapon belül megválasztottak a zeneiskola vezetőjének. Mindjárt az elején arra törekedtem, hogy valamilyen irányt, önálló karaktert adjak az iskolának. A zempléni levéltár igazgatója, Hőgye István ajánlotta a figyelmembe az 1764 és 1820 között élt Lavotta Jánost, ahogy a kortársak nevezték, a bájoló hegedűst. A neve nem volt ismeretlen előttem, de sokkal többet nem tudtam róla, hiszen sem őt, sem a kora kismestereit nem tanították addig.
Dombóvári János Hegedűművész, zenepedagógus, a sátoraljaújhelyi Lavotta János Kamarazenekar alapítója és művészeti vezetője. A Tállyán elhunyt hegedűvirtuóz és zeneszerző emlékének ápolására immár huszadik alkalommal rendezte meg a Lavotta-napokat. A koncertek bevételét idén az ukrajnai menekültek megsegítésére fordították
Mi történik a Lavotta-napokon?
Hangversenyek vannak, könyvbemutatót tartunk, zajlik a zenei tanulmányi négykezes verseny, illetve a Lukin László népdaléneklési verseny. De az egész évben ennél többről van szó. A kezdetekkor zeneiskolai tanulmányi versenyeket szerveztünk. A program a verbunkos megismertetését tűzte ki célul valamennyi hangszeren. A megméretés idővel regionálissá bővült, és vannak hangszerek – a zongora és a gitár –, amelyeknél már a Felvidékről és Kárpátaljáról is jönnek résztvevők. Idén rendezzük a harminckettedik hangszeres versenyünket.
Maradtak fönn Lavotta-művek?
Hál’ Istennek, igen. Százhúsz opusáról tudunk, de csak a töredéke maradt meg, legnagyobbrészt kéziratban. Ma is elfordulhat, hogy ismeretlen mű kerül elő, mondjuk a határon túli gyűjteményekben.
Ha valaki autentikus Lavotta-művel szeretne találkozni, van rá módja?
A névválasztás elindított egy folyamatot, amelynek eredményeként több évtized alatt egyfajta Lavotta-kultuszt teremtettünk. Egy pályázat támogatásával három éven át kutathattam a zeneszerző kéziratos műveit. Elsősorban a verbunkosok körében kutattam, hegedűduókat, kürtduókat. Nagyon szeretnék még menüetteket, kontratáncokat, tedescákat, polonézeket is feldolgozni. Ezekből sorozatokat írt Lavotta, a kor divatos táncait mind művelte. A kéziratok eddigi feldolgozásának eredményeként kialakult az autentikus előadás kottaanyaga, amit sajnos a kiadás hiánya miatt más zenekarok még nem tudnak használni, egyelőre csupán az én kéziratos kottáimból játszunk mi is.
A világhálón találhatók Lavotta-művek?
Az elmúlt két évtizedben tizenegy verbunkos-cd-t készítettünk, a legutolsót 2020-ban. Ezeken a Lavotta-műveken kívül a kor kismesterei, Csermák Antal, Bihari János, Rózsavölgyi Márk, sőt Mosonyi Mihály darabjai is szerepelnek. A Lavotta Műhely nevű weboldalunkon tíz cd anyaga meghallgatható, emellett fölvételek találhatók a nagy videómegosztókon is.
A fizikai mellett a mentális egészségünkre is hatással van a klímaváltozás. Az ökoérzelmekről és a lehetséges megküzdési módokról Ágoston-Kostyál Csilla kutatót, az ELTE PPK Ember–Környezet Tranzakció Intézetének munkatársát kérdeztük.
Tkacsik Márta, a budajenői Patikakert alapítója felelősségről, alkalmazkodásról, cselekvésről és a közösségek újraépítéséről ökológiai válság idején.
Az ország legszegényebb településeinek gyerekei számára működtetnek iskolákat a máltaiak. Tapasztalataik a kortárs erőszakban érintett iskolások tízezreinek javára válhatnának országszerte. „Nincs nálunk a bölcsek köve” – mondja Thaisz Miklós oktatási szakértő, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítvány kuratóriumának elnöke. Válaszuk mindenesetre van.
A Békés iskolák program a hazai közoktatásban megszokottól eltérő szemlélettel segít megelőzni a bullyingot. Legfontosabb eleme az a felismerés, hogy az iskolai bántalmazás kimenetelét a szemlélők határozzák meg. Adler Katalin pedagógus, szociális munkás és mediátor a program hazai elterjesztésében vesz részt.
A KIX alkotói tizenkét éven keresztül követték a kallódó kamaszgyerek, Sanyi életét. De lehet-e fejlődéstörténet hőse az, akinek a nevéhez egy gondatlanul előidézett tragédia is tapad? Hogyan segíthet nehéz sorsú nagyvárosi gyerekeknek a kitörésben egy hobbiprojektnek indult dokumentumfilm? Révész Bálintot, a film egyik rendezőjét kérdeztük.
Legemberibb alapélményünk a másokhoz való kapcsolódás, de mi történik, ha ez a képességünk elhalványul? Sóki Diánával, a Petőfi Irodalmi Múzeum múzeumpedagógusával a demenciával érintett emberek intézményi támogatásáról beszélgettünk.
Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.
