Történelmi traumák
Gimesi Dóra: Amikor mesélni kezdtek a fák
A könyv a múlt század történelmét idézi fel, a főszereplő kislány, Alíz az időben visszautazva szépmamája, dédmamája, nagymamája és édesanyja egy-egy meghatározó életeseményének lesz a tanúja. A könyv alkalmat ad a családtagoknak a közös, fényképnézegetős, múltidéző családi beszélgetésekhez is, hiszen a gyerekek a személyes történeteken keresztül tudnak a legjobban kapcsolódni a történelmi korszakokhoz.
„Az is célom volt, hogy ezt a kötetet közösen lehessen olvasni, utána a családtagok beszélgethessenek, és felmerüljön például a kérdés: mi családunkban ez hogy volt? A mi őseink honnan jöttek? Te mit csináltál a második világháború idején? Te éltél már akkor, amikor nem lehetett külföldre menni az országból? Neked milyen volt a gyerekkorod?” – fogalmazott a szerző, aki úgy gondolja, hogy a mesékben az olyan súlyos témákat is fel lehet dolgozni, mint a 20. század történelmi traumák sorozata.
„Fontosnak tartom, hogy mindig igazat mondjunk a gyerekeknek, de az igazság részleteinek kibontása attól függ, hogy milyen korú az adott gyerek, mi érdekli, és mit kérdez. Az a tapasztalatom, hogy ha a gyerekeket érdekli valami, pontos kérdéseket tudnak feltenni, és ezekre válaszolva bele lehet menni a beszélgetésbe úgy, hogy annyit mondunk el nekik, amennyiről tudjuk, hogy elbírják. Nem szeretem sem szépíteni, sem elhazudni a nehéz témákat. A második világháború súlyos téma, de fontos beszélni a gyerekekkel arról, hogy mi történt akkor a családban, ez hogyan érint minket, és hogyan gondolunk vissza azokra az időkre, amiket mi magunk nem éltünk át, de a nagyszüleink, a gyerekeink dédszülei igen” – mondta Gimesi Dóra korábbi interjúnkban.
Önmagunk megtalálása
Nyulász Lelle: Rajtam kívül
Nyulász Lelle regénye a szerelem, a barátság és az útkeresés mellett arról is szól, hogyan találhatjuk meg és fogadhatjuk el önmagunkat. A történet főhőse – az érettségire készülő Márk – sosem tapasztalhatta meg a családjában, hogy hisznek és bíznak benne, édesanyja képtelen elfogadni a fiú érzékeny természetét. Az otthoni mérgező közeg, a folyamatos kontroll mellett a gimnazista fiú olyan problémákkal szembesül a környezetében mint a rasszizmus, az iskolai zaklatás, kiközösítés és megbélyegzés, a közösség elvárásainak való megfelelés miatti stressz. Nyulász Lelle természetes, laza stílusban szólaltatja meg főszereplőjét, a sodró lendületű, vicces, a szlenget helyén használó elbeszélésmóddal pedig könnyen azonosulhatunk.
Az önbizalomhiány leküzdése
Wéber Anikó: Busz a ködben
Wéber Anikó regényeinek mindig van egy fő témája, jellemzően valamilyen nehézség, amivel a kamaszok a való életben is megküzdenek.
„A Busz a ködben című regényben olyan szereplőket ismerhetnek meg az olvasók, akik elbizonytalanodtak magukban, a képességeikben, a tehetségükben, az ügyességükben. Idő kell, amíg megtalálják, miben erősek, különlegesek, és ismét hinni kezdenek magukban” – mondja a regény fókuszában álló lélektani problémáról Wéber Anikó.
A történet gyerek és felnőtt szereplőinek látszólag nyomozniuk kell, hogy kiderítsék hogyan szabadulhatnak a ködös erdőbe tartó buszról, miközben szembenéznek saját bizonytalanságaikkal. Ahogy egyre inkább meg mernek nyílni egymásnak, és felfedezik egymás képességeit, az önbizalmuk is nő. A regény arról is szól, hogyan bízhatunk a többiekben és mutathatjuk meg nekik az értékeinket.
Hogyan hathatunk a jövőnkre?
Berg Judit: Szélvésztől kergetve
Berg Judit regényében egy korunk Budapestjén élő kiskamasz lány utazik vissza az időben az 1840-es évek Pest-Budájára. A fiatal olvasókat a fordulatos cselekmény magával ragadja, miközben megismerik a magyar történelem fontos korszakát és alakjait. A szerzőt már diákként lenyűgözte a reformkor, Petőfi alakja különösen megragadta azzal, hogy saját életét és szabadságát kockáztatta azért, hogy a számára lényeges ügyekért kiálljon. Ez a fajta önfeláldozás és a jóért való önzetlen kiállás mindig rendkívül rokonszenves volt számára.
„Olyan történetet akartam kitalálni, ami egyfelől izgalmas – ezért a krimiszál –, másfelől amellyel be tudom mutatni Petőfi életének azt a különleges vonulatát, ami engem személyesen nagyon érdekelt” – mondja Berg Judit.
A történetben a jelenünkből az időben visszautazó kislány számára elviselhetetlen a gondolat, hogy a költő pár hónapon belül meg fog halni, ezért megpróbálja őt lebeszélni arról, hogy harcoljon a segesvári csatában. A szerző az erre való válaszként adott Petőfi szájába olyan gondolatokat, amelyek fontosak lehetnek a mai gyerekek számára is. A költő szerint ugyanis, ha Juli tart attól, hogy a múltban bármit megváltoztasson, mert a legkisebb változás is nagy hatással lehet a jövőre, akkor miért nem megy inkább vissza a saját jelenébe, hogy ott változtasson? Hiszen, amit a jelenben tesz hatással lesz a jövőre, ahogyan azt Petőfi hangsúlyozza Julinak: „Ne engem akarj megmenteni, hanem a saját jövődet formáld azzal, hogy a jelenben cselekszel!”
Helytállni új környezetben
Viola Szandra: A világfa kilenc ága
A világjárvány alatt játszódó történet főszereplőjének, Hajnalnak a fertőzésveszély miatt a fővárosból vidékre kell költöznie. A megszokott környezetéből kiszakadt lány Piliscsudán megtapasztalja, hogy milyen erő lakozik a természetben, miért fontos odafigyelni a környezetre, és hogy minden apró nesz, a fák leveleinek suhogása, egy kis állat mocorgása vagy a madarak reggeli éneke egyaránt különleges jelentéssel bír. A történetben az ősi magyar hitvilág elemei is előbukkannak, és olyan varázslatos lények is szerepet kapnak, mint a beszélő macska, a tündér vagy a boszorkány. Hajnal küldetése, hogy megmentse a korhadásnak indult világfát, hogy elérkezhessen a tavasz. A kalandok során pedig átéli annak felismerését, hogy minden egyes ember hatással van a világ alakulására.
+1 A világ nem mindig igazságos
Mészöly Ágnes: Nap aranya, Hold ezüstje
Mészöly Ágnes meséi felnőtteknek szólnak. A történetek a népmesék hangulatát és világát idézik, a végkifejletük azonban meglepő: meghal a főhős, egyedül marad a királylány, elszakadnak egymástól a szerelmesek. „Az összes népmesében ott van a világ rendjébe vetett hit. Arról szólnak, hogy a világ, bár időlegesen kifordulhat a sarkából, egy rendes és igazságos hely. De a felnőttek már tökéletesen tisztában vannak azzal, hogy a való világ nem így működik. Hogy nincs feltétlenül mindennek a végén igazságosság” – fogalmazott a szerző, aki azt szeretné, ha olvasóit megérintené ezeknek a meséknek a tragédiája, aztán hagynák nyugodtan átfolyni őket magukon. A történeteknek ugyanis nincs szándékos üzenete, talán így lehet rajtuk keresztül mégis tanulni.
Kiemelt kép forrása: 123rf.com
