Keresés
Close this search box.

10 dolog, ami élhetővé tesz egy városnegyedet


Szöveg: Szerdahelyi-Németh Klára
Illusztárció: MESZLENY Anna

Könnyen sütjük rá helyekre, hogy élhetők vagy épp élhetetlenek. Dobálózunk a kifejezéssel, pedig annak, mitől lesz élhető egy városnegyed – mint a Bartók Béla út és környéke –, alapos kutatási háttere és kritériumai vannak. Ezekből szemezgettünk.

1. MEGFELELŐ VÁROSI SŰRŰSÉG ÉS RÖVID TÁVOLSÁGOK

Az élhető városrészek egyik ismertetőjegye, hogy a környék egy bizonyos beépítési és laksűrűséggel bír, s gyalogtávon elérhetők az alapvető szolgáltatások és intézmények.

2. JÖVŐKÉP, MENEDZSMENT ÉS FENNTARTÁS

Az élhető városrészek egyik ismertetőjegye, hogy a környék egy bizonyos beépítési és laksűrűséggel bír, s gyalogtávon elérhetők az alapvető szolgáltatások és intézmények.

3. JÓ KAPCSOLAT A VÁROS ZÖLDINFRASTRUKTÚRÁJÁVAL, ZÖLD UTCÁK

Kulcskérdés, hogy a szóban forgó terület szervesen kapcsolódik-e a városi zöldinfrastruktúrához, a parkokhoz, tavakhoz, vízfolyásokhoz, erdőkhöz. Ugyanígy fontos szempont, hogy a városrész terein milyen mértékben és minőségben vannak jelen fák és zöldfelületek.

4. BIZTONSÁGOS KÖRNYÉK

A terület városon belüli fekvése és a közbiztonság megléte az élhetőség nélkülözhetetlen eleme.

5. HELYIDENTITÁS, HELYI KÖZÖSSÉGEK

A kötődésből fakadó térhasználat otthonossá teszi a környéket. Kellenek azok a lakók, akik a sarki fűszeresnél vásárolnak, akik rendszeresen betérnek a szomszéd zöldségeshez és virágárushoz, barátaikkal pedig a közeli kávézóban találkoznak.

6. KLÍMATUDATOSSÁG, KOMFORTÉRZET

A klímaváltozás közepette is gondoskodni kell a lakosság komfortérzetéről. A széltől, zajtól, csapadéktól és a forró napok viszontagságaitól egyaránt védő utca-, illetve az átszellő zést, a természetes vízelvezetést és a hőszigethatást fi gyelembe vevő, klímatudatos köztértervezés egyre elengedhetetlenebbé válik az élhetőség fenntartásához.

7. FORGALOMCSILLAPÍTÁS, A PARKOLÁSI LEHETŐSÉGEK ÉS A GYALOGOSFELÜLETEK EGYENSÚLY

A klímaváltozás közepette is gondoskodni kell a lakosság komfortérzetéről. A széltől, zajtól, csapadéktól és a forró napok viszontagságaitól egyaránt védő utca-, illetve az átszellő zést, a természetes vízelvezetést és a hőszigethatást fi gyelembe vevő, klímatudatos köztértervezés egyre elengedhetetlenebbé válik az élhetőség fenntartásához.

8. GYALOGOSAN BEJÁRHATÓ, SÉTÁLÁSRA ÉS LEÜLÉSRE ALKALMAS TÉR

Az élhető városrészekben a környezet sétálásra késztet. Lehetőség kínálkozik a várakozásra, leülésre, bármely korosztály fogyasztási kényszer nélkül meg tud pihenni a köztéren. A környezet kedvez az akadálymentes közlekedésnek, az utca két oldala között könnyű és biztonságos az átkelés.

9. MINŐSÉGI FÖLDSZINTEK, FUNKCIONÁLIS SOKSZÍNŰSÉG, EGYEZTETETT NYITVATARTÁS

Városközponti területeken előnyös, ha az épületek földszintjén az utcára nyíló helyiségek a külső és belső tér határán változatos, minőségi funkciót töltenek be. A kereskedelmi, szolgáltató és intézményi szereplők együttes jelenléte, valamint egyeztetett nyitvatartása növeli a helyszín látogatottságát és fenntarthatóságát.

10. ÉPÍTÉSZETI SOKSZÍNŰSÉG

A meglévő – adott esetben történeti – környezet értékőrző megújítása során a helyhez illeszkedő építészeti megoldások és a minőségi anyaghasználat hozzájárulnak a harmonikus megjelenéshez. Új épületek és közterek létesítése esetén elengedhetetlen a környezethez illesztésük, valamit a minőségi burkolatok, anyagok használata.

A felsorolás Szerdahelyi-Németh Klára élhető városközponti területekről szóló, 2022-ben lezárult doktori kutatása alapján készült.

Hasonló tartalmak

A pásztorember születik, a többi meg csak megterem?

Elsősorban a ló miatt lett csikós, de nemcsak akkor tartja magát annak, amikor megérkezik a munkába, kiszáll az autóból és felül a lovára, Daliásra, hanem mindig. Nem munka ez, létforma, helyesbít. Ifjabb Kosina Péter, a Mátai Ménes számadó csikósa felelősségről, bizalomról és kihívásokról mesélt.

Szőnyi István Emlékmúzeum. Magyar Krónika Magazin.

Kádár kedvenc festőjének nem kellett úttörőnek lennie a sikerhez – Szőnyi István emlékezete

Szőnyi Istvánnak a hegyoldalra meredeken felfutó zebegényi kertjét bárki bejárhatja, aki betér az emlékmúzeum udvarába. A lépcsőn fölfelé kaptató látogató jól teszi, ha időről időre megáll a lombokon átszűrődő napfényben, és engedi, hogy a képzelet játéka visszarepítse az 1930-as évekbe, amikor a fiatal, de már beérkezett Szőnyi állt ugyanitt, hogy összehunyorított szemmel ráleljen a tájnak arra a képkivágására, amelyet majd festménnyé lényegíthet át.

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A sütikről bővebben az Adatkezelési tájékoztatóban olvashat. Elfogadás esetén jóváhagyja az Adatkezelési tájékoztatót, illetve a sütik használatát.

Adatvédelmi beállítások elmentve!
Adatvédelmi beállítások

Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.


A weboldalunk fejlesztése érdekében nyomon követjük a felhasználói adatokat.
  • _ga

A Facebook segítségével nyomon követjük a kapcsolatokat a közösségi médiával.
  • _fbp

A weboldalunk fejlesztése érdekében nyomon követjük a felhasználói adatokat.
  • _ga
  • _ga_M1TCWC2EWM

Összes tiltása
Összes engedélyezése

KRoNIKA.HU Hírlevél

Légy részese a történetnek!