Szöveg: Szerdahelyi-Németh Klára
Illusztárció: MESZLENY Anna
1. MEGFELELŐ VÁROSI SŰRŰSÉG ÉS RÖVID TÁVOLSÁGOK
Az élhető városrészek egyik ismertetőjegye, hogy a környék egy bizonyos beépítési és laksűrűséggel bír, s gyalogtávon elérhetők az alapvető szolgáltatások és intézmények.
2. JÖVŐKÉP, MENEDZSMENT ÉS FENNTARTÁS
Az élhető városrészek egyik ismertetőjegye, hogy a környék egy bizonyos beépítési és laksűrűséggel bír, s gyalogtávon elérhetők az alapvető szolgáltatások és intézmények.
3. JÓ KAPCSOLAT A VÁROS ZÖLDINFRASTRUKTÚRÁJÁVAL, ZÖLD UTCÁK
Kulcskérdés, hogy a szóban forgó terület szervesen kapcsolódik-e a városi zöldinfrastruktúrához, a parkokhoz, tavakhoz, vízfolyásokhoz, erdőkhöz. Ugyanígy fontos szempont, hogy a városrész terein milyen mértékben és minőségben vannak jelen fák és zöldfelületek.
4. BIZTONSÁGOS KÖRNYÉK
A terület városon belüli fekvése és a közbiztonság megléte az élhetőség nélkülözhetetlen eleme.
5. HELYIDENTITÁS, HELYI KÖZÖSSÉGEK
A kötődésből fakadó térhasználat otthonossá teszi a környéket. Kellenek azok a lakók, akik a sarki fűszeresnél vásárolnak, akik rendszeresen betérnek a szomszéd zöldségeshez és virágárushoz, barátaikkal pedig a közeli kávézóban találkoznak.
6. KLÍMATUDATOSSÁG, KOMFORTÉRZET
A klímaváltozás közepette is gondoskodni kell a lakosság komfortérzetéről. A széltől, zajtól, csapadéktól és a forró napok viszontagságaitól egyaránt védő utca-, illetve az átszellő zést, a természetes vízelvezetést és a hőszigethatást fi gyelembe vevő, klímatudatos köztértervezés egyre elengedhetetlenebbé válik az élhetőség fenntartásához.
7. FORGALOMCSILLAPÍTÁS, A PARKOLÁSI LEHETŐSÉGEK ÉS A GYALOGOSFELÜLETEK EGYENSÚLY
A klímaváltozás közepette is gondoskodni kell a lakosság komfortérzetéről. A széltől, zajtól, csapadéktól és a forró napok viszontagságaitól egyaránt védő utca-, illetve az átszellő zést, a természetes vízelvezetést és a hőszigethatást fi gyelembe vevő, klímatudatos köztértervezés egyre elengedhetetlenebbé válik az élhetőség fenntartásához.
8. GYALOGOSAN BEJÁRHATÓ, SÉTÁLÁSRA ÉS LEÜLÉSRE ALKALMAS TÉR
Az élhető városrészekben a környezet sétálásra késztet. Lehetőség kínálkozik a várakozásra, leülésre, bármely korosztály fogyasztási kényszer nélkül meg tud pihenni a köztéren. A környezet kedvez az akadálymentes közlekedésnek, az utca két oldala között könnyű és biztonságos az átkelés.
9. MINŐSÉGI FÖLDSZINTEK, FUNKCIONÁLIS SOKSZÍNŰSÉG, EGYEZTETETT NYITVATARTÁS
Városközponti területeken előnyös, ha az épületek földszintjén az utcára nyíló helyiségek a külső és belső tér határán változatos, minőségi funkciót töltenek be. A kereskedelmi, szolgáltató és intézményi szereplők együttes jelenléte, valamint egyeztetett nyitvatartása növeli a helyszín látogatottságát és fenntarthatóságát.
10. ÉPÍTÉSZETI SOKSZÍNŰSÉG
A meglévő – adott esetben történeti – környezet értékőrző megújítása során a helyhez illeszkedő építészeti megoldások és a minőségi anyaghasználat hozzájárulnak a harmonikus megjelenéshez. Új épületek és közterek létesítése esetén elengedhetetlen a környezethez illesztésük, valamit a minőségi burkolatok, anyagok használata.
A felsorolás Szerdahelyi-Németh Klára élhető városközponti területekről szóló, 2022-ben lezárult doktori kutatása alapján készült.
Palánkvár, castrum, föld- vagy kővár? Tatárok, törökök, Habsburgok ostromolták? Koronát őrző, fellegek közé törő, különleges történeteket hordozó erődítmények sokasága magasodott egykor a Duna mentén. A folyó partján épült várakat jellegzetességeik alapján térképre vittük, majd legendáik nyomán a múltjukban kalandoztunk.
A Mohács alatti digáncsi mellékágban három hajóroncs rejtőzik az iszap alatt, melyek eredetéről máig csak találgatni lehet. A helyszín megközelíthetetlensége és a Duna lassú munkája csak még titokzatosabbá teszi őket. Cikkünk bemutatja a roncsok felfedezésének körülményeit és lehetséges történetét.
Két nagy 19. századi árvíz, az 1838-as és az 1876-os tapasztalatai alapozták meg azt, hogy a főváros ma képes védekezni a Duna haragjával szemben – de a városképen is rajta hagyták a nyomukat.
A Potykacsárdától a pörbölyi Ökoturisztikai Központig apasztottuk a kilométereket a Dél-Gemenc ártéri rengetegében. Átöleltük az ország legnagyobb kerületű fáját, figyeltük az erdő ezernyi rezdülését, s mielőtt visszatértünk volna Bajára, szalonnát sütöttünk a vadregényes Duna-part kövei között.
A Sárköz ártéri világában különleges összhang alakult ki ember és természet között. Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató ezt nevezte az eszményi együttműködés rendszerének.
