A modern technológia mellett elődeink tudásából is meríthetünk a klímaváltozás elleni harcban
Kitta Gergely klímaszakértő az éghajlatváltozással kapcsolatos legfontosabb kérdésekre válaszolt.
Menü
Cimbalomművészként és szövegíróként hogy látja a hagyomány szerepét a köztudatban? Annak tükrében is érvényes a kérdés, hogy a Tárkány Művek megújult, sajátos hangzása és a népzenéhez való kötődése azonban a régi.
Nagyon ellentmondásosnak és kissé terheltnek, mivel hagyomány és identitás értelemszerűen összefügg egymással, a kérdéskör pedig globális szinten problémás. Úgy gondolom, ha érteni vélnénk a hagyományt, jóval szerényebben, alázatosabban közelítenénk meg. A népdalok, a mesék, a mitológiák évezredekre visszamenően olyan mély bölcsességeket rejtenek, amelyeket már nem szükséges megfejtenünk, csupán megfelelően alkalmaznunk. Hagyomány az, amit kapunk és továbbadunk, de néha el is kell hagynunk bizonyos dolgokat belőle. Jelenleg két, egyaránt téves felfogás érvényesül a köztudatban: az egyik úgy, ahogy van, elvetné a fogalmat, hiszen avítt, ósdi, meg amúgy is hagyjuk má’. A másik véglet szerint a hagyományra csak szent és tiszta forrásként tekinthetünk, változtatni rajta tilos, a legnagyobb alázattal követni viszont kötelező. E két oldal közös nevezője pedig az a bizonyos kisebbségi komplexus, amely magyarságunk történelmében különösen jól visszakövethető. Persze nem vagyunk egyedül, a világon szinte mindenki azért küzd, hogy a fősodorral szemben fenn tudja tartani a maga kis helyi identitását.
Tárkány-Kovács Bálint Junior Prima díjas népzenész, cimbalomművész, dalszerző, a Tárkány Művek zenekar alapítója. Az együttes táncházmozgalom inspirálta hangzásvilága kiegészül, sőt összefonódik különféle balkáni hatásokkal, illetve a jazz, a blues, olykor a popzene elemeivel
Mi kell ahhoz, hogy megmaradjunk az egyetemessel szemben?
Évtizedek óta foglalkoztat a kérdés! Mi, magyarok inkább belegyökereztünk a kelet–nyugati megosztottságba ahelyett, hogy élnénk a pozíciónkból adódó versenyelőnyünkkel, nevezetesen, hogy van folklórunk, amire tudományt építhetünk. Nem is olyan régen, száz évvel ezelőtt a magyar népzenekutatás elképesztően úttörőnek számított. Ugorjunk még ötvenet, és eljutunk a táncházmozgalomhoz, amelyhez fogható művészeti irányzatról nincs tudomásom. Vannak viszont folyton előtörő kérdéseim: ha mindezeket mintaként követik Amerikától Japánon át Ausztráliáig, akkor nálunk miért egyfajta rezervátum a népi kultúra? Miért nem tudnak nemzetközi színvonalú zenészeink a – valójában nem létező – varázslatos Nyugat versenytársává válni? Hibáztathatnánk a mindenkori kultúrpolitikát, de a válasz talán magunkban keresendő. Mivel minden szinergikusan működik, adódik egy viszonylag egyszerű képlet ehhez a nehéz feladathoz: elhinni és vinni a tehetségünket a nagyvilágban.
Hogyan képviseli ezt a felfogást a zenéjében és személyesen?
Szokták mondani, hogy zenéről beszélni olyan, mint az építészetről táncolni. Amit mi csinálunk a Tárkány Művekben, az bizony kutatás-fejlesztés és innováció. Véletlenül sem az a célunk, hogy valamit, ami elmúlt, szerethetővé tegyünk, hanem hogy rávilágítsunk: régi és új tulajdonképpen kortársak. Tudom, hogy nálam sokkal nagyobb erők kutyulják a szálakat, én mégis mélyen hiszek az emberi gondolkodás, az érzelmek egyetemességében. Ezért próbálok rendet rakni. A hasonlókat összeillesztem, a különbségeknek, a kontrasztoknak hangsúlyt adok, a hagyományt pedig egyszerűen megélem.
Kitta Gergely klímaszakértő az éghajlatváltozással kapcsolatos legfontosabb kérdésekre válaszolt.
A fizikai mellett a mentális egészségünkre is hatással van a klímaváltozás. Az ökoérzelmekről és a lehetséges megküzdési módokról Ágoston-Kostyál Csilla kutatót, az ELTE PPK Ember–Környezet Tranzakció Intézetének munkatársát kérdeztük.
Tkacsik Márta, a budajenői Patikakert alapítója felelősségről, alkalmazkodásról, cselekvésről és a közösségek újraépítéséről ökológiai válság idején.
Az ország legszegényebb településeinek gyerekei számára működtetnek iskolákat a máltaiak. Tapasztalataik a kortárs erőszakban érintett iskolások tízezreinek javára válhatnának országszerte. „Nincs nálunk a bölcsek köve” – mondja Thaisz Miklós oktatási szakértő, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítvány kuratóriumának elnöke. Válaszuk mindenesetre van.
A Békés iskolák program a hazai közoktatásban megszokottól eltérő szemlélettel segít megelőzni a bullyingot. Legfontosabb eleme az a felismerés, hogy az iskolai bántalmazás kimenetelét a szemlélők határozzák meg. Adler Katalin pedagógus, szociális munkás és mediátor a program hazai elterjesztésében vesz részt.
A KIX alkotói tizenkét éven keresztül követték a kallódó kamaszgyerek, Sanyi életét. De lehet-e fejlődéstörténet hőse az, akinek a nevéhez egy gondatlanul előidézett tragédia is tapad? Hogyan segíthet nehéz sorsú nagyvárosi gyerekeknek a kitörésben egy hobbiprojektnek indult dokumentumfilm? Révész Bálintot, a film egyik rendezőjét kérdeztük.
Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.
