Kedves, művelt, még szép is – ez volt az általános vélemény Hadady uradalmi tiszttartó lányáról, és egész Hódmezővásárhely örült, amikor Emma férjhez ment a tehetséges fiatal orvoshoz, a helyi labdarúgócsapat erősségéhez, Cseszkó Gyulához. Mindketten a városi református gimnáziumba jártak, valószínűleg már onnan ismerték egymást. A Leidenben diplomát szerző fiatal doktor pályáját a városi kórházban kezdte, de még az esküvő előtt, 1929 őszén megnyitotta magánrendelőjét.

Hölgyek a korabeli Hódmezővásárhelyen. Fotó: Fortepan / Richl Ágnes

Ám a gazdasági világválság nehézségei őket is elérték, akkor döntötték el, hogy távoli misszióba mennek. A Kelet-Indiai Társaság gyakran és jó fizetéssel alkalmazott európai orvosokat, ráadásul hatévenként egy év fizetett szabadságot is biztosított nekik. Előbb Hollandiába mentek, majd a megfelelő felkészítés után 1931-ben elindultak Indonézia felé. Hatvan napi hajóút után érkeztek meg Celebeszre, bázisuk a Tahuna nevű település lett.

Ház nem, csupán egy összetákolt ispotály fogadta őket, de hamarosan nemcsak otthont, hanem egy kőből épített kórházat is létesítettek.

Mindebben Emma aktívan részt vett, mert sokat tanult apjától az építkezésekről. Miközben a párnak 1931 és 39 között négy gyermeke született – Emma, Éva, Gyula és József –, a kórházban lett külön női, férfi és gyermekosztály, még laboratórium is. Küzdöttek a tífusszal, leprával, kolerával, különféle trópusi betegségekkel, megszervezték a környék orvosi ellátását, és intézték a nehézkes gyógyszerbeszerzést is. Cseszkó Gyula kis benzinmotoros hajóval járta a környező szigeteket, Emma tartotta a frontot otthon és a kórházban.

Európaiak csoportképe Indonéziából, köztük Cseszkóék

1937-ben négy gyerekkel és húsz bőrönddel érkeztek haza – de csak látogatóba – Hódmezővásárhelyre. Előadásokat tartottak, pihentek, és vettek egy ötvenholdas birtokot, ahová majd visszavonulhatnak a külszolgálat után. Az egy év szabadság után visszamentek, ezután született meg a kis Józsi. Emma több hazai lapra is előfizetett, hogy a levelezésen túl így is tartsák a kapcsolatot az otthoniakkal.

A háború kitörése után eljöhettek volna a szigetről, de akkor ki gyógyította volna a helyieket? Maradtak.

A japán megszállók helyőrséget telepítettek oda, a kapcsolat velük fokozatosan vált feszültebbé. Először még gyógyszereket is adtak, de azt, hogy a kórházban ellátták a holland és amerikai sebesülteket is, ellenséges cselekménynek minősült. Először a rádiójukat kobozták el, majd 1944 márciusában magukkal vitték Cseszkó doktort is. Az orvos az internálótáborban egy bombatámadásban sérült meg, sebei elfertőződtek, ebbe halt bele.

Cseszkó Gyula szobra az általa alapított kórház előtt

Emma ott maradt a gyerekekkel és a kórházzal, de hamarosan őt is elfogták. Folyamatosan kínozták, hogy vallja be ellenséges tevékenységeit, majd mivel a börtönben is gyógyította a rabtársait, előbb letépték az ujjait, majd 1944 novemberében 13 éves Emma lánya szeme láttára lefejezték.

A Cseszkó gyerekek

A gyerekeket a helyiek szigetről szigetre menekítették, végül amerikai katonák szöktették őket Ausztráliába. Amikor a holland királynő megtudta az esetet, a Cseszkó gyerekeket Hollandiába vitette, és ott neveltette őket, hálából szüleik szolgálataiért.

A cikk Kubassek János és Földvári László írásai alapján készült.

Kiemelt fotó: unideb.hu