1849. október 6-án végezték ki Batthyány Lajost, az első felelős magyar kromány miniszterelnökét és a tizenhárom aradi vértanút. A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum gyűjteményében szinte mindegyik vértanúhoz kötődően őriznek tárgyakat, iratokat. Ezek közül is kiemelkednek az aradi perek iratai.
Hermann Róbert történész, az intézmény parancsnokának tudományos helyettese videóban mesél a perekről, azok körülményeiről, lefolyásáról. Többek között az is kiderül, hogy a hadbíróság egyetlen jogvégzett tagja képviselte a vádat és a védelmet is egyben, ő gyűjtötte össze a súlyosbító és az enyhítő körülményeket.
Az aradi perek során egyébként két tisztet nem ítéltek halálra. Lenkey János még 1848-ban, századosi rangban vezette haza huszárjait Galíciából. Ellene azért nem hoztak ítéletet, mert a per folyamán elborult az elméje. Gáspár András pedig sikeresen bebizonyította, hogy a Függetlenségi nyilatkozat és trónfosztás után nem harcolt a császári csapatok ellen, így pusztán fegyveres lázadásért ítélték el, s csak börtönbüntetést kapott.
A szakértő azt is elmondja, hogy a hadbíróság nem véletlenül választotta az október 6-i dátumot a kivégzések végrehajtására, ugyanis egy évvel korábban, a bécsi forradalom során ezen a napon végeztek a felkelők a hadügyminiszterrel, Theodor Baillet de Latour gróffal.
Mivel a bécsi eseményeket a magyar izgatások folyományaként értelmezték, ezt egy késői bosszúnak szánták. Végül szót ejt arról is, miről rendelkeztek az elítélt vértanúk búcsúleveleikben.
Nyitókép: Thorma János – Aradi vértanúk
