„Érti a dörgést” – mondjuk, ha valaki jól tájékozott, különösen, ha egy adott közösségen belül jól boldogul, mert ismeri annak szokásait, ezért tudja, mit kell tennie ahhoz, hogy a céljait elérje.
De vajon mi is az a dörgés? A szólás eredeti alakjában a dürgés szó szerepel, amely a fajdkakasok tavaszi párzási tánca során hallatott csattogó hang. Mivel ez a szó sokak számára ismeretlen volt, és ezért értelmetlennek tűnhetett, kicserélték a dörgésre, mígnem a szólás ezen változata terjedt el.
De vajon hogyan alakult ki ennek a vadászati szakkifejezésnek az átvitt értelmű jelentése?
Nyíri Antal Népnyelv, néphagyomány című tanulmányában olvashatjuk, hogy a fajdkakasokat csak a dürgés idején, áprilisban lehetett vadászni, mert máskor megközelíthetetlenek voltak. Ehhez azonban a vadászoknak ismerniük kellett a dürgést, azaz a dürgőhelyet és a fajdkakas dürgési szokásait. Ha a vadász rátalált az adott tisztásra, akkor a hely közelében fenyőgallyakból sűrű búvóhelyet készített. Tudnia kellett azt is, hogy naplemente után ezen a helyen nem szabad tartózkodnia, hogy a kakas észre ne vegye, ahogy azt is, hogy például köhögéssel meg ne riassza, mert akkor a kakas nemcsak elmenekül, de az adott helyre már később sem tér vissza.
Legfontosabb dolog tehát a fajdkakas vadászatakor a kikémlés, az eligazodás és a tájékozottság volt – ezek alapján alakulhatott ki a szólás.
A siketfajd Magyarországon védett állat, sajnos ma már legfeljebb ritkaságként találkozhatunk vele. Az 1960-as évekig rendszeresen, bár kis számban még fészkelt az Alpokalján. Egészen 2025 tavaszáig a siketfajd szerepelt az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság címerében is.
ŐRSÉG | Magyar Krónika
„Egy eltemetett, csendes dolog húzódik meg ebben a vidékben.” „Az a vonzó benne, hogy túl kell jönni.” „A legjobb az egészben, hogy van idő megállni, kérdezni és meghallgatni, odafigyelni a másikra.” Így találgatják az itt élők az Őrség és a Vendvidék varázsának okát.
A madarak hazánkban a legismertebb és legkedveltebb élőlénycsoportot képezik, az egész világon alig van még egy olyan ország, ahol a madárismeret, a madárvédelem ilyen régóta és ilyen szinten társadalmiasult volna. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület programjaival nemcsak arra buzdítja az embereket, hogy ismerjék fel a természetben az ökológiai értéket, de arra is, hogy találják meg benne az örömforrást.
Herman Ottóék a korukat száz évvel megelőzve találták fel a természetvédelmet | Magyar Krónika
Ha tovább távolodunk a természettől, félő, hogy huszonöt év múlva egy disztópiában fogunk élni – figyelmeztet Orbán Zoltán a Magyar Madártani és Természetvé …
Az „érti a dörgést” szólás eredetére azonban van még egy magyarázat, e szerint a kifejezést eredetileg a katonai életben használták, ahol a dörgés az ágyúk dörgésére utalt. A kifejezés azt jelentette, hogy valaki ismeri a harctéri viszonyokat, jártas a katonai dolgokban, és tudja, mire számíthat a harcban.
Kiemelt fotó: Wikimédia
