Az első alkalommal megvalósuló Springfest programjai között lesz Csányi Sándor színművész Hogyan értsük félre a nőket? című produkciója, a Kis herceg Vecsei H. Miklós előadásában, a Kertész Imre Intézet produkciója, Szalonna és Bandája, a 30. születésnapját ünneplő Söndörgő, a Szarkaláb és a Harangláb együttesek fellépése.
A klasszikus zenei hangversenyeken Maxim Rysanov, Jonian Ilias Kadesha, Kokas Dóra, Berecz Mihály, Fejérvári Zsolt, Győri Noémi, Lakatos György, Joó Szabolcs, Vashti Mimosa Hunter, Lukács Miklós, Rohmann Ditta, Fenyő László és a művészeti vezetők, Kelemen Barnabás és Kokas Katalin is színpadra lép.
Gyermekprogramok
A fesztivál különleges színfoltját jelentik a gyermekprogramok, köztük Prokofjev Péter és a farkas című műve, amelynek mesélője Csákányi Eszter lesz, a zenét pedig 15 szólistából álló kamarazenekar szólaltatja meg.
A Ziránó Bábszínház a Babszem Jankót adja elő, Tenki Dalma és Georgita Máté Dezső előadásában pedig A hisztis királykisasszony című darab kel életre.
A Springfest vendégei Kassai Lajos Árpád-kori íjász bemutatóján is részt vehetnek, a gyerekek pedig maguk is megpróbálkozhatnak az íjászkodással.
Beszélgetések, kézművesség és képzőművészet
Papp Lajos szívsebész a test, lélek és szellem egyensúlyáról osztja meg gondolatait, Berecz András mesemondó és énekes a népi kultúra kincseit viszi közelebb a hallgatósághoz. Kassai Lajos íjász mester a kerekasztal-beszélgetésen is részt vesz, Szekeres Anikó pedig az elfeledett falusi létről beszél.
Az előadások, koncertek, beszélgetések mellett a képzőművészet, a kézművesség és a hagyományos mesterségek is teret kapnak. Megnyílik Hegedűs Miklós festőművész kiállítása, amely a fesztivál ideje alatt látogatható.
A kézművesség iránt érdeklődők kipróbálhatják a korongozást, vesszőfonást, fafaragást, vagy akár a kovászos kenyér készítését. Különleges élményt ígér a raku kerámia-égetés és kemencenyitás bemutatója is.
Helyszín
A fő helyszín Lendvajakabfán a szabadtéri színpad lesz, a közönség szalmabálákon vagy épp szalonnasütés közben hallgathatja a koncerteket. Az Árpád-kor eleji veleméri templomban, a 800 főt befogadó szentgyörgyvölgyi Református templomban, valamint az őriszentpéteri Malomban is programok várják a közönséget.
Virágzás Napjai
A rendezvény a legendás Virágzás Napjai hagyományát éleszti újjá.
Süliy Péter 1993-ban barátaival megalapította az Őri Alapítványt, első ötleteik egyike pedig végül huszonöt éves hagyománnyá nőtte ki magát. „Ez volt a Virágzás napjai fesztivál, igen. Az alapítvány lendületét az a közös elhivatottság adta, hogy kiolvassuk mindazt, ami ebben a tájban rejlik, és az is, hogy hozzunk ide valamit, ami nincs” – nyilatkozta korábban magazinunknak a rendezvény kezdeményezője.
Ebben az időszakban nem volt például telefon, csupán egyetlen fülke működött Őriszentpéteren, a posta előtt, ahol esténként sorban álltak az emberek. „Egy eldugott édenkertbe csöppentem, amelyben fantasztikus értékek rejlettek, és alapvető dolgok hiányoztak” – mesélte. Az infrastrukturális problémáknál már csak a kultúra területén volt égetőbb a hiány. „Na most, ugye a jó kultúra hangzik. Itt viszont abszolút csend honolt. Színház, mozi, könyvesbolt, hangszeren játszó ember a láthatáron sem. Így aztán elmaradtak a katartikus élmények, amelyek az emberi élethez nélkülözhetetlenek – amelyeket jó esetben a művészet képes elhozni számunkra” – emlékezett vissza a kezdetekre.
Az első Virágzás napjai fesztivál 1994-ben volt, története pedig összefügg hatvan rododendroncserjével és egy csapat iskolással. „Meghívtam egy osztályt abból az iskolából, ahova a gyerekeim jártak, és a már említett Árpád-kori templom kertjében elültettük ezeket a számomra kedves virágokat. Végül ide szerveztük az első koncertet is, és ott, a templomban megszólalt valami. Érdekes, hogy errefelé a rododendron vadon is nő, köszönhetően a talajnak és a klímának – beljebb az országban, kelet felé nem. A tudat, hogy a következő évben, ráadásul május környékén ezek a bokrok virágba borulnak, megteremtette a kereteket, így esett, hogy minden évben pünkösdkor tartottuk a Virágzás napjai művészeti fesztivált.”
A teljes beszélgetés alább olvasható:
Ha a dalok igazak, nem érnek véget – beszélgetés Sülyi Péterrel | Magyar Krónika
Sülyi Péter sokrétű szakmai pályája az Őrségben ért össze, amire a sors különös kegyeként tekint. Az Omega dalszövegírójával és közösségszervezővel Őriszentpéteren találkoztunk, és Hétrétországon át kalandoztunk.
A Springfest az idén 10 éves Fesztivál Akadémia Budapest (FAB) éves programsorozatának része a Winterfest és a Summerfest mellett. A FAB alapító-művészeti vezetője Kelemen Barnabás Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas hegedűművész és Kokas Katalin Liszt Ferenc-díjas hegedűművész.
A három napos Virágzás Napja házigazdája Berecz István Örökös Aranysarkanytús táncos lesz.
Az Őrséggel kapcsolatos, útra kelésre csábító cikkeink itt érhetőek el:
Őrség | Magyar Krónika
Őrség „Egy eltemetett, csendes dolog húzódik meg ebben a vidékben.” „Az a vonzó benne, hogy túl kell jönni.” „A legjobb az egészben, hogy van idő megállni, kérdezni és meghallgatni, odafigyelni a másikra.” Így találgatják az itt élők az Őrség és a Vendvidék varázsának okát.
A pontos programról ide kattintva tájékozódhat.
