Magyarország legjelentősebb honfoglalás kori temetője található Karos határában. Az itt feltárt sírok közül az egyik kiemelkedő a második számú temetőben lévő 29. sír, amelyben egyedülálló viseleti tárgyakat és mellékleteket találtak. Egy baráti társaság felkérésére a Pazirik stúdió egy több elemből álló rekonstrukciós ajándékot készített dr. Ajtay Zénó kardiológus 60. születésnapjára.

A rekonstrukció munkafolyamatairól és az alkotókról a Pazirik egy kisfilmet is készített, amely alább megtekinthető.

Miért pont Karos?

A Bodrogközben található Karoson három temető található, az egyes számút több mint száz évvel ezelőtt fedezték fel 1899-ben répavermelés során. Ekkor szakszerű feltárást nem végeztek, csak a megbolygatott sírok leleteit emelték ki. Az 1930-as években ugyanezen a területen szőlőt telepítettek, amikor is legalább 30-40 sírt szétromboltak. Az elkövető a sírokból kiszedett arany- és ezüsttárgyakat sátoraljaújhelyi ékszerészeknek akarta eladni, akik azonban feljelentették.

Ezt követően tárták fel az első honfoglalás kori temetőt a térségben. Jóval később, az 1980-as években a helyi termelőszövetkezet mélyszántást végzett a környéken, amikor is emberi- és lócsontokat, lószerszámokat, fegyvereket és egyéb tárgyakat találtak. Egyértelmű volt, hogy egy újabb honfoglalás kori temetőre bukkantak

– emeli ki a filmben a korabeli ásatást vezető Prof. Dr. habil Révész László régész, muzeológus. A szakembernek már akkor feltűnt, hogy a feltárt területtől délre található egy homokdomb. Mivel a korábbi leletek is homokbuckák alatt rejtőztek, terepbejárást végeztek ott is, és ismét kora 10. századi leleteket találtak. Ez lett a harmadik számú karosi temető.

Az 1986 és 1990 között végezett munkálatok során a második temetőben 73 sírt tártak fel, míg a harmadik temetőben 19 sírt találtak. A temetőegyüttes legfőbb érdekessége, hogy rendkívül magas a férfiak aránya, ezen felül méltóságjelvényekkel és fegyverekkel gazdagon ellátott sírokról van szó. Kiemelkedik a második és harmadik temetőben is egy-egy vezéri sír, a pontos rangjukat nem ismerjük, de a leletek alapján a korabeli társasdalom legfelsőbb vezetői lehettek.

Rangsorban szorosan alattuk helyezkedik el a második temető 29-es sírja, amelyben aranyozott ezüst övgarnitúrát és lószerszámvereteket, valamint tarsolylemezt is találtak. Utóbbi egyébként az egyik legismertebb ilyen jellegű lelet, amelynek indamotívumait és palmettáit számtalanszor rekreálták már különböző másolatokon. A Hermann Ottó Múzeumnak még egy hamisított változatát is el akarták adni (a történet a filmben részletesebben is megismerhető).

Mégis kiket találtak meg a régészek a karosi sírokban? – adódik a kérdés. Ezekben a temetőkben a 10. század első felében uralkodó magyar fejedelmek vagy törzsfők katonai kíséretének vezetői, a többnyire nőtlen kísérő harcosaik, valamint néhány nő és házi szolga feküdt.

Hogyan készült a rekonstrukció?

Visszatérve a Pazirik munkájára: a tudományos hátteret Pusztai Tamás és Révész László régészek munkái jelentették. Ezek alapján látott hozzá a tárgyi rekonstrukcióhoz Aranyosi János. A filmben részletesen bemutatja, miként dolgozik korhű eszközökkel és technikákkal.

Mestellér János, a Foedus Orientalis Corpus kulturális egyesület elnöke, a Kazár Bazár tulajdonosa volt a projekt rekonstrukciós szakértője. A szakember a film során kiemeli, egy átlagos honfoglalás kori sírban sokkal kevesebb melléklet található, mint a már említett 2/29-es sírban. Az innen kiemelt leletanyag gazdagsága is mutatja, hogy az itt fekvő férfi a társadalom elitjéhez tartozott. A korszakban a veretekkel ellátott övek, a nemesfémekkel díszített tarsolyok, valamint a szablyák számítottak méltóságjevénynek. A vizsgált sírban két ilyen is szerepel, öv és tarsoly is.

Miután feltérképezték a sírt, a Pazirik illusztrátora, Kiss Csenge elkészítette a rekonstrukciós rajzot. Szabó Bence, a Pazirik 3D-s animátora pedig mindezt átemelte a térbe. Végül műgyantanyomtatóval született egy makett is, amelyet Szakonyi Balázs, a Pazirik kreatív vezetője festett ki.

Külön kiemelendő, hogy a végeredmény minden elemében tudományos kutatáson alapszik, és teljességgel korhű, a lószerszámoktól kezdve a kaftánon át a tarsolyig.

Képek: Pazirik