Sült bolond – mondjuk ma is, ha valaki különösen nagy butaságot csinál. De mit jelent a sült szó ebben az összetételben? A sült szónak a „megsütött” mellett két átvitt értelmű jelentése is van.

Az egyik jelentése „valamely állapotban még kezdő, új”, amelyre A magyar nyelv értelmező szótárában a következő példákat találjuk: „Mit teszesz, ha egy ma sült zseni Arcodba körmöl és fogát feni?” (Arany János) „Van itt körülünk egy […] ujdonnan sült nemes ember.” (Jókai Mór)

A szólásban azonban a sült szó másik átvitt értelemű jelentése érvényesül. Erősítő, nyomatékosító értelemben azt jelenti, hogy nagyon, igazán, valóban. A következő példában a „sült parasztok” összetétel rosszalló, gúnyos módon utal azokra, akiket az illető lenéz:

Lenézte a sült parasztokat, akik otthon száradnak, és bötűt se tudnak vetni

– írja Móricz Zsigmond édesapjáról. Vajon hogy alakult ki a sült szónak ez az átvitt értelmű jelentése?

Czuczor Gergely és Fogarasi János A magyar nyelv szótára című munkában a sült szó átvitt értelmű jelentését a következőképpen magyarázzák: „a maga nemében egészen kifejlett, tökéletesen az, aminek mondatik, de gyalázó értelemben. Sült bolond, balgatag, sült szamár, ostoba. Sült paraszt. Sült káromlás”. A bizonyos állapotban megrögzült, megakadt értelmet viszont, mivel mintegy megsüllyedést jelent, a „sül” ige helyett a „süllyed”-ből vezetik le azon értelemben, mint valamibe belesülni azaz belesüllyedni.

Bárdosi Vilmos Magyar szólások, közmondások értelmező és fogalomköri szótára című munkájában a „sül” ige egyik jelentésével magyarázza a „sült bolond” eredetét, szerinte a „bizonyos helyen vagy állapotban megakad, mozdulatlanul marad” jelentést a mai nyelvben a belesül ige őrizte meg.

Régen a „sül” igével fejezték ki a szégyenletes állapotban, tulajdonságban való megrögzöttséget, vagyis azt, amit a „sült bolond”, „sült paraszt” kifejezések „sült” szava jelent. 

Bárdosi Vilmos erre Faludi Ferenc Udvari ember (1750) című művében szereplő mondatot hozza példának: „Aki egyszer egy példás bolondságba belé sül, hogy abból kihatolhasson, négyet is szül utána.” O. Nagy Gábor szerint ebben a mondatban a „kihatolhasson” arra utal, hogy az illető kényszerűen megrekedt valamely szégyenletes állapotban. A „bolondságba sül”-ből pedig úgy keletkezett a „sült bolond”, mint a „bűnben megrögzik”-ből a „megrögzött bűnös” szerkezet. A szégyenletesen megreked jelentését rétegezi még a „belesült a puska” és a „rásütött bélyeg” képzete, hiszen mindkettő elakadt, megszégyenült, megrekedt helyzetre utal.

O. Nagy Gábor Magyar szólások és közmondások című gyűjteményében számos további olyan szólást találunk, amelyben a sült szó befejezett melléknévi igenévként szerepel, például „összegyűltek a jól sültek”, mondták gúnyosan, ha összetalálkoztak a jómadarak.