A szorosban áttörő patak vize lépcsőzetes medencékben bukik alá, több kisebb zúgó sorozataként, amelyeket már a rómaiak is fürdőhelyül használhattak, innen a Római-fürdő név. Aki járt már a Szlovák Turistaparadicsomban vagy Erdély és Székelyföld szurdokvölgyek szabdalta vidékein, annak ismerős lesz a látvány.
Érdemes a Gaja-patak völgyében, kidőlt fákon és sziklakockákon ugrálva végigszelni ezt a pár kilométeres szakaszt. Izgalmasabb, látványosabb, igaz, jóval több kihívást tartogat, mintha a szurdok fölötti kijelölt kéktúraszakaszon mennénk.
A káprázatos sziklaszoros déli oldalán érdemes egy pár száz méteres kitérőt tenni a Savanyó Jóska-barlanghoz, de csak óvatosan, mert elég csúszós az odavezető ösvény, főleg esős időben. Ez a 12 méter hosszú és 2 méter magas, kifagyással keletkezett barlang volt az egyik ismert rejtekhelye a Bakony hírhedt betyárának.
Több barlang is kapcsolódik a betyárhagyományhoz, így például a könnyen megközelíthető Kőpince-barlang Vinye közelében, a Cuha völgyében, és lehet, hogy a közeli Dudarnál lévő Csapóné Konyhája nevű üreget is használták rejtekhelyül.
| Savanyó Jóska (1845–1907) betyár fénykora 1878-tól 1884-ig tartott, Vas, Veszprém, Zala és Győr vármegyékben tevékenykedett. Nevéhez sok monda fűződik, többségük Robin Hood-típusú történet, amelyben a betyár a falusiak, a cselédek megmentőjeként tűnik fel. Főleg kisnemeseket, módos parasztgazdákat, kereskedőket rabolt ki bandájával, legtöbbször különös kegyetlenséggel. Mulatozás közben a Halápi csárdában fogták el. A zalaegerszegi börtönben egy budapesti újságíró is láthatta, aki ezt írta róla: „Savanyó korántsem a rablómondák daliás alakja, sőt egész nyomorúságos. Kinézésre inkább hasonlít egy budapesti csirkefogóhoz, aki a ledobott fél szivart is mohón kapta fel.” Illaván, majd a váci fogházban töltötte hosszú börtönéveit, 1906-ban szabadult, ezután Budapesten élt, egykori barátja, Kaiser Dezső kávéházában üldögélt, ahol szinte vásári mutatványnak számított. Később a Tótvázsony melletti Sós-pusztára költözött testvéréhez.1907-ben, mivel reumatikus fájdalmait már nem akarta tovább elviselni, kedvenc tízlövetű pisztolyával öngyilkos lett. Forrás: Turista Magazin |
A Római-fürdőhöz közeli falu, Bakonynána első említése a középkori iratokban az 1480-as évekből való. A török pusztítás után a Nádasdyak telepítettek be német családokat. A múlt században a közeli, dudari szénbányászat fellendülést hozott a falunak, egészen a kilencvenes évekig, amikor a bánya bezárt.
Forgalmas bakonyi falu, sok túraútvonal, így az Országos Kéktúra is érinti, de több napos körtúrákat is tehetünk, szállást is fogunk találni. Aki érdeklődik az egyházi műemlékek iránt, a falu klasszicista templomát és a közelben lévő alsóperei román stílusú templom néhány romfalát is felkeresheti. A néprajzi értékeket kedvelők pedig a bakonynánai tájházát se hagyják ki, szép gyűjteményük van.
Az Országos Kéktúra útvonalán továbbhaladva nem messze található Jásd, ahol 1164-ben alapítottak a bencések apátságot, ez a török időkben pusztult el. Ma az erdő szélén megbújó, hangulatos Szentkút búcsújáróhelyről ismert, amely csodatévő forrása miatt több száz éve zarándokhely. Innen nem messze kereshetjük fel a kelta földvárat, amit a környéken Márkus várának is neveznek.
A szép bükkerdőn, a Tési-erdőn át a kéktúra is átszeli Tést, a Bakony egyik legmagasabban fekvő települését, ahol az ismert szélmalmok dacolnak az idővel kétszáz éve. A régebbi, az 1840-ben épült Helt-féle még ma is üzemel, de a 200 méterre álló Ozi-féle malmot is helyreállították műszakilag. Mindkettő holland típusú, azaz az óriási falapátokat mindig szélirányba lehet állítani. Az udvarán egy kovácsműhely egykori mindennapjaiba is betekinthetünk.
A Tési-fennsík rejti a Bakony legnagyobb víznyelőbarlangjait, a tés-csőszpusztai Aknabarlangok tanösvényen kereshetünk fel jó néhányat.
Téstől nem messze található Csőszpuszta, az Alba Regia Barlangkutató Állomással, amelynek barlangászai a Bakony több száz barlangnyílását, zsombolyát, víznyelőjét tárták fel az utóbbi évtizedekben. A vezetett barlangtúrákra bejelentkezés után van mód.
Ha kéktúrázunk a Tűzköves-árkon át, a Hamuház és az Erdei-szentély érintésével érünk be Kisgyónra, ahol korábbi túránkat abbahagytuk.
Őszi Bakony-túránk itt olvasható:
A Bakony katedrálisaiban és szurdokvölgyeiben – túra a hegység keleti részén | Magyar Krónika
Öreg bükkök, gyertyánok és tölgyek oszlopos törzsei között, sejtelmes szurdokvölgyek mélyén és tetején, majd kopár dombokon át vitt az utunk egy novemberi hétvégén, de kora tavaszi időjárásban. Az Országos Kéktúra Bodajk és Kisgyón közötti több mint harminc kilométeres szakaszát jártuk be kényelmesen, két nap alatt.
A Bakonyról szóló további cikkeink elérhetők itt.
Forrás: Magyarország – Az útikönyv, Kéktúra II. turistakalauz, bakonynana.hu, kektura.hu, Wikipédia
Fotó: Szedmák Péter, Bíró Mátyás
