A Bakony szélén, a Somló lábánál fekvő apró falu, Kiscsősz a magyar néphagyományok központjává vált. Itt működik Kovács Norbert Cimbi kultúrpajtája, az Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület és a Hunyor Regionális Népi Kézműves Alkotóház és Táncház.
Kovács Norbert Cimbi olyan kulturális eseményeket, közösségépítő együttléteket szervez, amelyeken a résztvevők a népzene és a néptánc, a népi kézművesség és a lovas kultúra hagyományait ismerhetik meg. A népművészeti paletta folyamatosan bővül, a sokszínű tevékenységi kör mutatja az emberek növekvő igényét a néphagyományok visszatanulására.
Kovács Norbert Cimbi néptáncos, koreográfus, a népművészet ifjú mestere, örökös aranysarkantyús táncos. Nemcsak évtizedek óta foglalkozik közösségépítéssel, de immár táncosok több nemzedéke tanult tőle. Cimbi pályafutását 1982-ben Ajkán kezdte, 1993-tól pedig már az Ajka–Padragkút Táncegyüttes vezetője volt. Magyarpolányról érkezett Kiscsőszre, és olyan közösségi hellyé változtatta a települést, ahová nemcsak az ország minden részéből, hanem a világ számos tájáról érkeznek az érdeklődők.
Az olyan események, mint a Pajtafesztivál, Somló hangja fesztivál, Bakony népművészeti találkozó, farsangi disznóvágás, regölés, folklórparádé, néptáncfesztivál, vándorvigadalom mellett folyamatosan zajlanak a néptánc- és népzenei képzések, táborok, népművészeti rendezvények, kézművesprogramok.
Ez a sokszínű tevékenységi kör többéves együtt gondolkodás eredménye, mondja Cimbi, aki ezt a maga részéről azért nem tartja munkának, mert számára öröm ezeknek a feladatoknak az elvégzése.
Cimbi őstermelő is, de jószágait nem haszonszerzési céllal, hanem inkább bemutatójelleggel tartja Többféle juha, kecskéje, bivalya, szürke marhája, baromfifajtája, sertése, lova van – utóbbi egyedeit a családi egység részének tekinti.
Kiscsőszön hétfőtől vasárnapig folyamatosan zajlik a közösségépítő együttlét. Cimbi tulajdonában van az a pajta, ami már régóta közösségi térként működik.
Egész évben nyitva áll mindenki előtt, aki táncot akar tanulni, a közösségi programokon szeretne részt venni. Mellette vannak közösségépítő helyeik: kézműves-alkotóházuk, táncházuk, valamint épül a falusi fogadócsárdájuk is.
Hogyan sikerült létrehozni mindezt, ami egyszerre jó a falunak, a tájnak és azoknak, akik elkötelezettek a néphagyományok éltetése iránt? – merül fel a kérdés. Cimbi rögtön meg is válaszolja: a siker titka az a kiváló emberi közösség, amely mögötte áll.
Fotók forrása: Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület – Hunyor Népfőiskola oldala
