Szarka Tamás Kossuth-díjas művész kezdeményezésére a magyar zene napja ettől az évtől kezdve Bartók Béla születésnapja lehet. Bartók Béla nevét általában Kodály Zoltánnal együtt emlegetjük, hiszen felbecsülhetetlen gyűjtőmunkájuk új alapokra helyezte a népzenei hagyomány kutatását, megőrzését, megélését. Emellett zeneszerzőként a 20. század meghatározó remekműveit hozták létre. A magyar zene különböző műfajainak egyébként már létezik, a magyar zenének egységében azonban eddig nem volt dedikált emléknapja.
Most elkezdődik az az egyéves előkészítési sorozat, amelynek segítségével, 2026-tól a magyar zene napját minden év március 25-én méltóképp meg lehet majd ünnepelni.
Így zongorázott Bartók
A Zeneakadémia nemrégiben osztotta meg közösségi oldalán az egyetlen „hangos” videófelvételt, amelyen Bartók Béla zongorázik. „Amikor 1942. szeptember 26-án Bartók meglátogatta a szintén New York-ban élő Serly Tibor zeneszerzőt, nem sejtette, hogy az ezen az estén rögzített házifilm lesz az egyetlen mozgókép, amely az utókor számára fennmarad róla. Bár a honfitárs archívumában talált felvételnek nincs hangja, két zenetudós, Tusa Erzsébet és Lendvai Ernő az 1980-as évek végén megkísérelte a lehetetlent: »szinkronizálták« a videót. Ehhez a legfontosabb mankót az a hanganyag jelentette, amely Bartók 1929. november 5-i budapesti Allegro Barbaro-előadását őrzi. Ám mivel a szerző soha nem játszott el ugyanúgy egy darabot, nem lehetett egyszerűen a kép alá »vágni« a tizenhárom évvel korábban rögzített hangot:
újra el kellett zongorázni a művet a videón látható mozdulatoknak megfelelően.
Ennek az elképesztő munkának eredményeként szinte testközelbe kerül hozzánk az egyik legnagyobb magyar komponista” – írják a bejegyzésben.
Korábbi cikkünkből kiderül, Bartók Béla pasaréti villája eddig is ismert, látogatható volt, de az ott berendezett kiállítás megújult formában most vált alkalmassá igazán arra, hogy többet nyújtson egy, a műértőket megszólító lakásmúzeumnál. Mivel a zeneszerző jogörököse 2021-ben visszavonta a letétben elhelyezett eredeti kiállítási tárgyakat, a házban három évig csak hangversenyeket tarthattak. Novemberben nyílhatott meg az új, interaktív, Bartók csendje című kiállítás.
A zeneszerző egyébként csak a fővárosban tizennégy bérelt lakásban lakott, összesen negyvenöt alkalommal költözött. Folyamatos átmenetben élt 51 éves koráig, amikor végre méltó főbérletre talált második feleségével, Pásztory Dittával az emigráció, Amerikába távozásuk előtti bő nyolc termékeny évre Pasaréten.
Nyitókép: Bartók Béla a zongoránál. Forrás: Nemzeti Archívum
