A Bukaresti Egyetem, a Museum für Naturkunde Berlin és a University College London kutatóiból álló nemzetközi csapat két új titanoszauruszfajt azonosított a Hátszegi-medencében.

Az új fajokat Petrustitan hungaricus és Uriash kadici névre keresztelték. Ezek a hosszú nyakú, növényevő dinoszauruszok a sauropodák alrendágába tartoztak, és Európa késő kréta kori élővilágának sokszínűségét gazdagították.

A Bukaresti Egyetem közleménye szerint a felfedezés kulcsfontosságú a 70 millió évvel ezelőtti európai dinoszauruszok kutatásában. A két új faj leírásával immár négy titanoszauruszfajt ismerünk ebből a térségből, amely egykor szigetként létezett a Tethys-óceánban. A kutatás eredményeit a Journal of Systematic Palaeontology tudományos folyóiratban tették közzé.

Csiki-Sava Zoltán, a Bukaresti Egyetem geológusa és a tanulmány társszerzője kiemelte: a két új faj felfedezése önmagában is jelentős, de különösen figyelemre méltó az Uriash kadici mérete.

A Hátszegi-medencéből korábban ismert dinoszauruszok mind a szigeti törpenövés elméletét támasztották alá, vagyis testméretük jelentősen kisebb volt, mint más európai rokonaiké.

A most azonosított Uriash kadici azonban ezt a trendet megtörni látszik: hossza 9-11 méter, súlya pedig 8-9 tonna lehetett, ami a nyugat-európai titanoszauruszok között is jelentős méretnek számít.

A kutatók feltételezése szerint a faj azért maradhatott ekkora, mert a törpenövésre kényszerülő kisebb növényevők már betöltötték az ökológiai fülkéjüket, így ez az állat verseny nélkül megtarthatta nagy méretét.

Ez azt sugallja, hogy a szigeti evolúció összetettebb folyamat volt, mint ahogyan eddig gondolták.

A felfedezés részben régi leletek újraértelmezésének köszönhető. A Petrustitan hungaricus maradványait még Nopcsa Ferenc fedezte fel 1906 előtt, és a londoni Természettudományi Múzeumban őrzött fosszíliák alapján azonosították új fajként. Az Uriash kadici nevét Kadic Ottokár horvát származású magyar geológusról kapta, aki 1909 és 1915 között végzett ásatásokat a Hátszegi-medencében. Az általa felfedezett csontokat a budapesti Földtani Intézetben őrzik, és a kutatócsoport ezeket más fosszíliákkal összevetve állapította meg, hogy egy korábban ismeretlen fajhoz tartoznak.

A Hátszegi-medencében jelenleg is folynak paleontológiai kutatások, többek között magyar szakemberek részvételével. Az elmúlt években Botfalvai Gábor, az ELTE Őslénytani Tanszékének kutatója vezetésével geológusok tártak fel további maradványokat, amelyek elemzése még folyamatban van. Nem kizárt, hogy ezek között újabb dinoszauruszfajokat is azonosíthatnak.

A Hátszegi-medence jelentőségét tovább növeli, hogy az UNESCO védnöksége alatt álló Hátszegvidéki Nemzetközi Geopark területén fekszik. Az itt található őslénytani lelőhelyek védetté váltak, és 2005 óta szerepelnek az Európai Geoparkok listáján. A mostani felfedezés újabb bizonyítékkal szolgál arra, hogy a térség egyedülálló betekintést nyújt a késő kréta időszak szigeti ökoszisztémájába.