1944. december elején az Operaház felajánlotta munkatársai számára, hogy egy külön vasúti szerelvénnyel nyugatra meneküljenek a főváros ostroma elől – olvasható az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) Facebook-bejegyzésében. A visszaemlékezések arról árulkodnak, hogy az Operaház menekültjei több hangversenyt is adtak német katonáknak és sebesülteknek. 1945-ben, amikor a harcok elültével hazatértek, vizsgálat várta őket. Ki akarták deríteni, politikai okokból hagyták-e el az országot. Ebben a helyzetben előfordult, hogy egyes munkatársak – ismeretlen okokból – terhelő vallomást tettek kollégáikra. Ez történt Sz. E. énekesnő esetében is.
„A törvényes következményekre való figyelmeztetés után az alábbi tanúvallomást teszem:
A gyanúsítottat 1923 óta ismerem, vele jó viszonyban voltam, egy karban énekeltünk az Operában.
A gyanúsítottal való beszélgetéseim alkalmával meggyőződtem arról, hogy antiszemita és nagy németbarát. A gyanúsítottat próbáltam lebeszélni magatartásáról, de nem sikerült.
A gyanúsított hitt a német győzelemben és több alkalommal a németek mellett foglalt állást. A gyanúsítottnak ezen megnyilvánulásait annak tulajdonítom, hogy félre hagyta magát vezetni a propaganda által. A gyanúsított 1944-ben kiigényelt egy zsidó villát Dunakeszi-Alagon és egy alkalommal azt mesélte nekem, hogy a zsidó, akié a ház volt, kérte tőle a házban lévő fáját, de nem adta neki, hanem azt mondotta, hogy ami a házban van, az minden az övé.
Ugyancsak 1944-ben a hatalom átvétele után egy Nádor utcai zsidó lakást utaltatott ki magának.
A gyanúsított a hatalom átvétele után egy alkalommal, amikor közölték vele azt a rémhírt, hogy Sztálin meghalt, annak örült és azt mondotta, hogy így a németek hamar megnyerik a háborút.
Tudomásom van arról, hogy a gyanúsított 1944. december 9-én a nyilas kiürítő vonattal egy nyilas párttag zenekari tag barátjával Németországba szökött, ahonnan 1945 júliusában jöttek vissza.
Egyebet elmondani nem tudok. Vallomásom helyesen van felvéve. A jegyzőkönyv felolvasása után hh. aláíratott.
S. D. tanú
___________
1944. június 2-án lakásomból ki lettem bombázva /Váci út 16./, így kénytelen voltam lakást igényelni a lakáshivatalnál és mivel kibombázott voltam, így a lakáshivatal kiutalt részemre egy zsidó lakást Gödön /Felső/, ahová beköltöztem és leltár ellenében átvettem az ottlévő dolgokat, amit az onnan való elköltözésemkor hiánytalanul átadtam az ottani elöljáróságnak. Felső-Gödön két és fél hónapig laktam, 1944. október 15-ig.
Az innen való elköltözésemnek az oka az volt, hogy a munkahelyemre a rossz közlekedés miatt nem tudtam bejárni.
A lakáshivatalnál újból igényelve lakást kaptam a Nádor u. 11. sz. alatt egy lakást, amit rendbe hozattam, de nem laktam benne egy napig sem, mert a hatodik emeleten volt és féltem a bombázások miatt a hatodik emeleten lakni. Innen a nővéremhez mentem lakni a Naphegy u. 23-ba. Innen 1944. december 9-én az operaházi kiürítő vonattal Németországba mentem egy ismerősömmel, aki az operaházi zenekarban játszott. Németországba való távozásom oka az volt, hogy lakás nélkül voltam és tekintettel az idegbajomra, nagyon féltem az ostromtól és a bombázásoktól. A Felső-Gödön kivett lakás tulajdonosával nem beszéltem és tagadom azt, hogy kérte volna tőlem a tüzelőjét és én annak kiadását megtagadtam volna. Nem ismerem el, hogy S. D-vel politikai beszélgetéseket folytattam volna vagy előtte németbarát és antiszemita kijelentéseket tettem volna.
Egyebet elmondani nem kívánok.
Vallomásom helyesen van felvéve.
A jzv. felolvasás után hh. aláíratott.
Sz. E. gyanúsított
ÁBTL – 3.1.9. – V-101488”
A poszt szerint a nyomozásra azért került sor, mivel a Magyar Színészek Szabad Szakszervezete Igazoló Bizottsága nem igazolta és működésétől örökre eltiltotta Sz. E-t. A vizsgálatból kiderült, hogy S. D. „tanúvallomása elfogult a gyanúsítottal szemben, mert a vallomásában elmondattakról a gyanúsított munkahelyén senki másnak tudomása nincs. […] S. D. felelősség nélkül tette meg tanúvallomását, amit csak az a körülmény támaszt alá, hogy a gyanúsított Németországba távozott. A gyanúsított Németországba való távozásának körülményeit ill., annak okát abban látom, hogy az akkori propagandának hatása alatt állott és félelmében távozott Németországba. Megállapításom szerint a gyanúsított részére kiutalt zsidó lakások nem igazolják a gyanúsított bűnösségét, mivel abban az időben minden kibombázottnak zsidó lakást utaltak ki…” A Magyar Államrendőrség Politikai Rendészeti Osztálya mindezen információk ellenére javasolta az énekesnő rendőri felügyelet alá helyezését – derül ki a bejegyzésből.
Kép: Az Operaház épülete 1945-ben, forrás: Fortepan
