Nagy Klaudia Vivien kardiológus nem mindennapi szakmai mérföldkövet ért el: ő az első magyar orvos, aki az Európai Űrügynökség (ESA) által akkreditált űrorvosképzést elvégezte.
Ezzel az ország első ESA-minősített űrorvosaként vesz részt az európai űrhajósok, köztük a magyar űrhajósjelölt, Kapu Tibor felkészítésében és egészségügyi támogatásában.
Kapu Tibor 2025-re tervezett űrmisszióját Nagy Klaudia Vivien orvosi felügyeletével kíséri majd figyelemmel.
A kardiológus 2011 óta dolgozik a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán, ahol elektrofiziológiai szakirányban szerzett tapasztalatokat.
A London School of Economics and Political Sciences egészségügyi közgazdaságtani mesterképzését is elvégezte, emellett több magyar és nemzetközi szakmai szervezet aktív tagja.
A HUNOR 2022-ben kérte fel a Semmelweis Egyetemet, hogy biztosítsa az űrhajósok egészségügyi felkészítését és kiválasztását. A programért Merkely Béla rektor felelős, míg az operatív feladatokat Nagy Klaudia Vivien látja el.
A több száz jelentkezőből az egyetem orvosi alkalmassági tesztekkel és egy saját fejlesztésű protokoll alapján szűkítette nyolc főre az űrhajósjelölteket.
Ez a protokoll figyelembe veszi az ESA és a NASA irányelveit, és olyan speciális vizsgálatokat is tartalmaz, mint a szív-MR és a véralvadási paraméterek ellenőrzése.
Az ESA végül elfogadta a négy magyar űrhajósjelölt egészségügyi eredményeit, és európai asztronauta-minősítést kaptak. A kiválasztási folyamat során kereste meg Nagy Klaudiát az ESA orvosi vezetője, aki ezt követően hivatalos űrorvosképzést is elvégzett, majd szeptember 26-án vette át akkreditált oklevelét.
Nagy Klaudia Vivien elmondta, hogy bár az űrorvosok nem utaznak az asztronautákkal, a földi központból nyomon követik a küldetéseket, és előkészítik az orvosi szűrővizsgálatokat a misszió előtt, illetve a visszatérés után.
Az űrkutatásban használt orvosi technológiák, például az intenzív osztályok monitorozási rendszerei és a telemedicina, napjainkban már a mindennapi betegellátás szerves részét képezik, és a folyamatosan fejlődő digitális eszközök, például az okosórák, tovább gazdagítják ezt a területet.
A HUNOR-program célja az egészségügyi háttér biztosítása az asztronauták orvosi kiválasztásán és kiképzésén keresztül, amelyben a Semmelweis Egyetem aktívan közreműködik.
Fotó: Semmelweis Egyetem