A világ második legnagyobb zsinagógáját 165 éve avatták fel Budapesten. És összesen öt évig épült. (A világ legnagyobb zsinagógája Manhattanben áll.) Igaz, a pesti zsidóság vezetői már az 1840-es években eldöntötték, hogy Istennek új házat kell építeni, de az építkezés végül csak 1854-ben kezdődött. A kiírt pályázaton sok kiváló építész indult, többek között Hild József is, aki klasszicista stílusú épületet képzelt a saroktelekre, ám végül a híres bécsi mesterre, Ludwig Fösterre esett a választás.
A mór stílusú zsinagóga majdnem nyolcvan méter hosszú, nem egészen huszonhét méter széles, tornyai 44 méteres magasra nyúlnak. A háromhajós, látványosan szép templomnak természetesen meg kellett felelnie bizonyos vallási előírásoknak. Főhomlokzata nem teljesen párhuzamos az utcával, ugyanis előírás a kelet, azaz Jeruzsálem felé tájolás.
Budapest egyik leglátogatottabb épületének kapuja felett, a hatalmas rózsaablak alatt a Szentírás egy mondata olvasható:
„És készítsenek számomra szentélyt, hogy közöttük lakozzam.”
Ez az említett rózsaablak az egyik legfontosabb fényforrása a belső, különlegesen míves, részletesen kidolgozott térnek.
A hosszú padsorok, a gyertyatartók, a frigyszekrény, a szószék, a lámpások, az ülések és a fémkorlátok csak fokozzák az élményt, amelyben nemcsak a hívek, de a kulturális események látogatói is osztoznak. Orgonahangversenyek, koncertek is lehetőséget nyújtanak, hogy rácsodálkozzunk erre a szépségre, melyet éppen 165 éve adtak át.