Keresés
Close this search box.
Keresés
Close this search box.

A Grassalkovichok, Sisi és Horthy – Gödöllő különleges történelmi emlékei

A barokk kastélyegyüttes titkos élete, 12. és 13. századi romokra emelt templomok legendái, feltárt második világháborús bunker és a megtalált Attila-védvonalak nyomában jártunk Gödöllőn és környékén.
A barokk kastélyegyüttes titkos élete, 12. és 13. századi romokra emelt templomok legendái, feltárt második világháborús bunker és a megtalált Attila-védvonalak nyomában jártunk Gödöllőn és környékén.

A királyi kastély

Gödöllőn járva kihagyhatatlan látnivaló Magyarország egyik legszebb barokk kastélyegyüttese. A város fejlődése összekapcsolódott a Grassalkovichokkal. A köznemesi családból származó, nagy jogi tudású és kiváló közgazdasági érzékkel rendelkező Grassalkovich I. Antal fényes hivatali karriert futott be, III. Károly és lánya, Mária Terézia királyi személynöke, majd koronaőr lett. A gróf kezdte meg 1735 után kastély építtetését, később fia barokk kőszínházat, unokája pedig többek között narancsházat építtetett hozzá. Az unokával, Grassalkovich III. Antallal viszont kihalt a család férfi ága. A három nemzedék korát a kastély harmincegy termet magába foglaló állandó kiállításának első része idézi meg.

A 19. század második felében a magyar állam vásárolta meg a barokk épületegyüttest, és ezzel megkezdődött a kastély második fénykora. A felújított épületet koronázási ajándékként I. Ferenc József és Erzsébet királyné pihenőrezidenciája lett. Ezt az időszakot tizennégy terem idézi meg: a források alapján hűen helyreállított királyi lakosztályok és a díszterem. 

Ferenczy Idának, a királyné udvarhölgyének lakosztályában berendezett tárlat pedig Erzsébet magyarországi kultuszának kialakulását mutatja be. Erzsébet halála után Ferenc József egyre ritkábban tartózkodott Gödöllőn, utódja, IV. Károly uralkodásának két éve alatt pedig mindössze pár alkalommal látogatott a kastélyba.

A Horthy-bunker

Az épület 1920-tól Horthy Miklós kormányzó nyári rezidenciájaként működött. A kormányzó és felesége, Purgly Magdolna ugyanazokat a szobákat alakíttatta ki lakosztálynak, amelyeket a király és a királyné használt. Az 1920-tól 1944-ig tartó 24 év alatt szinte minden év augusztusát és szeptemberét ott töltötték. A kastélyt katonai bázisként és protokolláris események helyszíneként is használták, számos uralkodót, diplomatát és politikust látva vendégül. 

A kastély kertjében 1944 nyarán kezdtek el építeni egy bombabiztos óvóhelyet. A föld alatt körülbelül 10 méter mélyen fekvő 170 cm széles vasbeton falakkal határolt bunker 20 fő befogadására alkalmas. A bunkert 2010-ben felújították, és egyik helyiségének a berendezését az eredeti tervek alapján rekonstruálták. Jelenleg vezetéssel látogatható, amelynek időpontjára érdemes már érkezéskor rákérdezni a pénztárnál.

1944-ben a bevonuló német, majd szovjet csapatok kifosztották a kastélyt. A kastély titkos élete című kiállítás a második világháború utáni időszakot mutatja be, amikor az épület idősek otthonaként és szovjet laktanyaként működött.

Gödöllői Városi Múzeum

A kastélytól pár perces sétával jutunk el a városi múzeumhoz, amely az 1760-as években építtetett uradalmi fogadóban működik. Az állandó történeti és művészeti kiállítások mellett többek között itt láthatjuk a máriabesnyői Mária Múzeum anyagát, a Magyar Cserkészszövetség gyűjteményéből pedig megismerhetjük a magyar cserkészmozgalom történetét. 

November végéig Gödöllő a frontvonalban címmel látogatható egy időszaki kiállítás, amely a település második világháború alatti történetét mutatja be. Gödöllő a török idők után 1944-ben vált újra hadszíntérré, a második világháború traumája mély nyomot hagyott az itt élőkben. 2020-ban kezdődtek el a terepi kutatások a második világháború során létrehozott, Budapestet körülvevő Attila-védvonal mentén. 

A kutatás során megkeresték és fémdetektorral átvizsgálták a Gödöllő határában lévő állásokat, a kiállításon megtekinthetők az előkerült leletek, a lövészárkok, az állásrendszerek és légifotók is. A tárlat betekintést nyújt a védvonal mentén zajló harcokba és a város háborús mindennapjaiba.

A máriabesnyői Nagyboldogasszony-bazilika

A múzeumtól egyórás séta vezet a Mária-zarándokúton a máriabesnyői Nagyboldogasszony-bazilikához. Az egykor virágzó község templomával együtt elpusztult a török időkben. Évszázadok múltával került Grassalkovich Antal birtokába, akinek bár hivatali felemelkedése rendkívül sikeres volt, az élete tragédiák sorozatává vált. 

Első és második feleségét is hét év házasság után veszítette el. Mikor harmadik felesége is halálosan megbetegedett hét évvel az esküvőt követően, a gróf fogadalmat tett, ha házastársa meggyógyul, Szűz Mária tiszteletére kápolnát építtet. Mégis késlekedett fogadalma betartásával, mivel nem tudta kiválasztani, hogy hova építtesse a kápolnát. Egy nap a lovak elragadták a kocsiját, és újra életveszélybe kerültek. A gróf Istenhez fohászkodott, a lovak pedig rögtön megálltak, méghozzá az egykori település templomának helyén. A gróf ekkor értette meg, hogy itt kell felépítenie a kápolnát. 

Döntését csak megerősítette az, amikor emberei csodálatos körülmények között rátaláltak a több száz éves romok között a régi templom Mária-szobrára. Miután a szobrot az 1761-re elkészült kápolna oltárára helyezték, elkezdődtek az imameghallgatások, csodás gyógyulások. 1771-re a kápolnát alsó és felső templommal is kibővítették. A 20. században Máriabesnyő az ország második leglátogatottabb Mária-kegyhelyévé vált. 

Jelenleg a bazilika csak előzetes egyeztetést követően látogatható, de az alsó és felső templom előterébe be lehet menni, ahonnan láthatók a templombelsők. A lelkigyakorlatos házzal és egyéb épületekkel bővült együttes különleges hangulatú parkban helyezkedik el, ahol érdemes körbesétálni.

Az isaszegi öregtemplom

Máriabesnyőről húszperces autóút vezet Isaszegre, de félúton érdemes megállni a gödöllői erdészeti arborétumban, az Arbo-parkban is. Isaszeg neve a történelmi tanulmányokból lehet ismerős, az 1265-ös isaszegi csatában V. István itt győzött apja, IV. Béla seregei felett. 

A dombtetőn álló műemlék Szent Márton-templom története még korábbra nyúlik vissza. A 12–13. század fordulóján emelték azt a körtemplomot, amelyhez a csata után kis kápolnát építettek. Az épület elpusztult, helyére a 15. század végén gótikus templom épült, melyet a 18. század közepén barokká építettek át. Isaszeget a már többször említett Grassalkovich Antal vásárolta meg, így a település sorsa Gödöllőéhez kapcsolódott, a gróf restauráltatta a romjaiból feltárt templomot is. 

A huszadik század második felében végzett régészeti kutatás során tárták fel a régi körfalú templomot, amelynek nyomait ma is láthatjuk, a dombról pedig gyönyörű panoráma tárul elénk. A településen járva érdemes a falumúzeumba is betérni, ahol még az isaszegi csatáról is ismereteket szerezhetünk.

Hasonló tartalmak

Scherer Péter

Scherer Péter: „Nem mindig beszélek szépen”

Scherer Péter a Lepattanóban egy korosodó férfit alakít, aki mániákusan rajong a gombfociért. A premier kapcsán kérdeztük arról, melyik hobbija tölti el hasonló lelkesedéssel, mely szerepeire a legbüszkébb, és miért viszi mindig magával a fellépéseire Jancsó Miklós és Antal Nimród forgatókönyvét.

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A sütikről bővebben az Adatkezelési tájékoztatóban olvashat. Elfogadás esetén jóváhagyja az Adatkezelési tájékoztatót, illetve a sütik használatát.

Adatvédelmi beállítások elmentve!
Adatvédelmi beállítások

Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.


A weboldalunk fejlesztése érdekében nyomon követjük a felhasználói adatokat.
  • _ga

A Facebook segítségével nyomon követjük a kapcsolatokat a közösségi médiával.
  • _fbp

A weboldalunk fejlesztése érdekében nyomon követjük a felhasználói adatokat.
  • _ga
  • _ga_M1TCWC2EWM

Összes tiltása
Összes engedélyezése

KRoNIKA.HU Hírlevél

Légy részese a történetnek!