C vagy patkó? – ez itt a kérdés. Nagy kérdés, fontos kérdés, főképpen azoknak, akik nem szeretik a mákot, netán a diót, bár ez utóbbit nehéz elképzelni. A pozsonyi kifli ugyanis lehet mákos és diós, és mivel a fogyasztók jó részének nincs röntgenszeme, hogy azt vegye ki a tálból, amelyiket jobban szereti, úgy lehet megkülönböztetni a kettőt, hogy a mákosat patkó alakúra, a diósat C betűre formálják. Legalábbis így kellene.
Négyszáz éves története, elég sok receptváltozata és jó néhány elnevezése van ennek a finomságnak, amely egy ideig Kossuth nevét is viselte. Úgy hírlik, Kossuthnak nagyon ízlett a fényes, márványos külsejű, tésztát csak nyomokban tartalmazó sütemény, ezért a Zöldfa vendéglő tulajdonosa, Palugyay Jakab róla nevezte el a reformkori pozsonyi országgyűlések sok változást jelentő időszakában a nála is kapható kifliket. A Zöldfát ugyanis a későbbi kormányzó és szinte valamennyi képviselő rendszeresen látogatta, sőt 1848. március 17-én ennek erkélyéről mutatták be a tömegnek az első független magyar miniszterelnököt, gróf Batthyány Lajost.
Forrás: ma7
Sajnos a szabadságharc leverése után a kiflit nem lehetett Kossuth nevével árulni még jó darabig, és mivel a tésztájával egyenlő mennyiségű töltelék kell hozzá, így csak kézi munkával formázható, eljött az idő, amikor gazdaságtalanná vált árusítani a pékségekben, cukrászatokban. Ekkor jött Szemes Béla pozsonyi pékmester, aki nemcsak készítette a finomságot, de ő szorgalmazta annak hagyományos különleges termékként való bejegyzését is.
Van Pozsonyban egy remek civil közösség, így hívják őket: Pozsonyi Kifli Polgári Társulás. Őrzik a város múltját, elmesélik híres lakói, Lechner Ödön, Fadrusz János vagy Kempelen Farkas történetét, népszerű naptárakat adnak ki, legutóbb pedig névadójuk, a pozsonyi kifli kultúrtörténetéről készítettek egy kiterjedt kutatáson alapuló értékes és szépen illusztrált kötetet. Magyar, német és szlovák nyelvű lapokat néztek át hozzá, a pozsonyi pékcéh iratait és az Országos Széchényi Könyvtár anyagát is használták, még azt is kiderítették, hogy régen a pozsonyi hölgyek báli táncrendje is kifli alakú volt. Érdekes lehetett egy-egy hosszú nevű táncos rögzítése a keskeny lapokra. Pékmesterek, cukrászok, híres rajongók emlékét idézi fel a könyv, és természetesen recepteket is tartalmaz.
Forrás: Vidék íze / Németh András Péter
Lássuk, hogyan kell elkészíteni a klasszikus pozsonyi kiflit, amely 2013 óta szerepel a hungarikumok listáján.
A lisztet vízzel, esetleg vízzel kevert tejporral, élesztővel, sóval és zsiradékkal össze kell dolgozni, tésztát gyúrni belőle. Harminc percig kell kelni hagyni, majd amikor láthatóan megnőtt, még egyszer átdagasztani, és zsemle formájú cipókra osztani. Újabb, 15-20 perces kelesztés után ellipszis alakúra nyújtjuk a tésztát 2-3 milliméter vastagságban. A kinyújtott tésztára kerül hengeralakban a mákos, illetve diós töltelék. A diósat nem kell főzni, csak összekeverni a diót cukorral vagy mézzel, forró vízzel, vaníliás cukorral és őrölt fahéjjal. A mákos töltelékhez cukrot oldunk fel forró vízben, ehhez adjuk a tejporral vegyített darált mákot és a mazsolát, esetleg a reszelt citromhéjat. Miután tésztával beborítjuk a tölteléket, kifli formákat hengergetünk, szem előtt tartva, hogy a mákos kiflik patkóra, a diósak C betűre hasonlítsanak. Miután a darabokat tepsibe tesszük, megkenjük felvert tojássárgájával, ettől lesz a tészta fényes és márványos. Mielőtt megsütnénk, hagyjuk száradni és kelni.
Szlovákia 2008-ban kérelmet nyújtott be az Európai Bizottsághoz a pozsonyi kifli, szlovákul bratislavsky rozok, németül pressburger kipfel nevű süteményt jegyezzék be hagyományos különleges termékként. A kérelmet mind Magyarország, mind Ausztria kifogásolta, és ezeknek a kifogásoknak helyt is adtak. A négyszáz éves édességet ugyanis minden nemzet a magáénak vallja, és mindenkinek van olyan eredetmítosza, ami az ő álláspontját igazolja. Ám mivel Pozsony soknemzetiségű város volt, és a finomságot Bécsben is, Pesten is és még sok helyen készítették, ma már lehetetlen visszavezetni a szálat az első kiflik megalkotásáig. A lényeg, hogy végül a három nemzet egyezségre jutott, és az, hogy a mi kiflink immár hungarikum is.
