Az idei munkák során a 9–17. századból származó izgalmas leletek, különleges építmények kerültek elő a Szent István által alapított bencés monostor területén.
Az ásatás a MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézet (Ritoók Ágnes, Simonyi Erika és Gergely Katalin) és a HUN-REN BTK Régészeti Intézet (Szőke Béla Miklós) együttműködésében valósul meg. Korábban, 40 éven át – a 100 éve született – Cs. Sós Ágnes kutatta a lelőhelyet.
A mai Zalavár község határában, a Várszigeten a 830-as évek végén született Mosaburg, azaz Mocsárvár. A Morva Fejedelemségből menekült Pribina, a Karoling Birodalom keleti végvidékén kapott birtokot a keleti frank uralkodótól, Német Lajostól. Mosaburg a Karoling-közigazgatás és a keresztény térítés központja lett.
A településen három templom is állt. A térítést irányító salzburgi érsek szentelte fel Pribina magánegyházát, egy másik templom építése pedig a 850-es években kezdődött, itt helyezték el Hadrianus mártír testét.
867 őszén kis csapat érkezett a városba, egy korinthoszi születésű testvérpár, Konstantin – szerzetesi nevén Cirill – és Metód vezetésével. Náluk is voltak ereklyék, Szent Kelemennek, Róma harmadik püspökének maradványai, és magukkal hozták a glagolita írás ismeretét is, amit itt feltárt tárgyi leletek is bizonyítanak.
A honfoglalást követően elenyészni látszó központot Szent István állam- és egyházszervező tevékenysége keltette életre. 1019-ben István egyik első alapítása volt a Szent Adorján-templom és bencés monostor, melynek alapja Pribina egykori temploma lett. A monostor 1250 után mint hiteleshely működött, segítve a környék birtokosai ügyeinek írásba foglalását. Nagyjából 1500 oklevelet állítottak ki itt.
A zalavári Várszigeten 1948 óta folyó ásatások napvilágra hozták többek között a Hadrianus-zarándoktemplom alapfalait, ahol Metód is prédikált. A 9. századi, majd az arra rátelepedő Árpád-kori és késő középkori település épületeinek és lakóinak földi maradványai, az egymásra rétegződő települések szerkezete fokozatosan bontakozik ki a kutatások nyomán. Az elmúlt évtizedekben felárt leletek sorozata a Magyar Nemzeti Múzeum állandó régészeti kiállításán tekinthető meg. 2021-ben az Európa Tanács az európai kulturális útvonalak közé emelte a Cirill–Metód-emlékutat, amelynek magyarországi állomása Zalavár lett.
| Sírok az űrből Júniusban a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézete szakemberei műholdas és drónos felvételek alapján azonosítottak egy eddig ismeretlen jelentős avar kori temetőt Tatabánya környékén. Ez több száz, akár ezer a népvándorlás korából származó, eddig ismeretlen sírt jelent. A Temetők az űrből a Reményi László vezette lelőhely-diagnosztikai főosztály projektje, Papp Attila régész vezetésével, amely számos múzeummal együttműködve zajlik az ország több területén. |
Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum/Facebook, mnm.hu (Ritoók Ágnes). Fotó: Magyar Nemzeti Múzeum/Facebook
