Tömeg helyett közösséget!

Szöveg: Ferenczi-Bónis Orsolya
Fotó: Földházi Árpád, Muray Gábor

Ez Pest megye legszebb panorámája – mutat körbe Szilicsány Árpád, a Matyi Kultúrbisztró vezetője a zsámbéki szőlőhegy tetejéről, és ezzel a kijelentéssel csak egyetérteni lehet. Nemcsak a teljes Zsámbéki-medence tárul elénk, hanem a tizenharmadik századi romtemplom égbe törő tornyait is látjuk a teraszról. A megújult Matyi kulturális rendezvényeire, fesztiváljaira az ország minden pontjáról érkeznek a vendégek.

Első látásra szerelem volt a hely?

Amikor először léptem fel a teraszra, és lenéztem a Zsámbéki-medencére, rögtön tudtam, hogy ez az a hely, amit addig kerestem. Egyedülállók az adottságai, az étterem a Nyakas-hegy lábánál van, rengeteg kiránduló jár erre, szemben pedig az 1700-as években épült premontrei kolostor és bazilika romja.

Zsámbékról származik, vagy később ragadta magával a környék?

Tíz évig dolgoztam Budapesten a turizmus-vendéglátásban, a Szent István-bazilika mellett vezettem egy éttermet. Szervezett turista­csoportokat fogadtunk magyaros ételekkel és programmal. Igazi mókuskerék volt, és egy idő után vágytam a vidéki levegőre, életre. Gyökeresen más vendéglátást és programokat akartam létrehozni – így kerültem Zsámbékra.

Mit jelent a gyökeresen más?

Jó közösség a cél, nem a minél nagyobb tömeg. Az éttermet körülvevő hatalmas terület lehetővé tette, hogy felhúzzunk egy nagy, hatszor négy méteres színpadot, ahova olyan jazz-, blues-, alternatív, underground együtteseket hívunk meg fellépőnek, mint a Herczku Ági és a Banda, a Cimbaliband, a Szaloky Group, a Hendrix Underground Experience. Vannak fesztiváljaink, kulturális programjaink a színi világból érkező előadóművészekkel, és táncházaink is. Legutóbb rábaközi bált szerveztünk.

Máshogy kell működtetni egy ilyen helyet, mint a futószalagon érkező turistákra szabott éttermet?

A turizmusban talán jobban kell követni a trendeket, a Matyi pedig terepet adhat a kultúra sokszínűségének, a kortárs és hagyományos művészeti formák – zenekarok, előadók, színi fellépők, tánc, egyéb művészetek – változatosságának. Nem biztos, hogy üzletileg a kultúra a legjobb választás, viszont rengeteg örömet szerez.

Nyitottak a fiatalok is a hagyományőrző programokra?

Igen. Én is meglepődtem, hogy a táncházak a legnépszerűbb programjaink között vannak. Úgy látom, ezekben az eseményekben sokkal nagyobb erő van, mint a koncertekben. De az alternatív, underground világ is óriási közösség­teremtő erővel bír. Egy bluesfesztiválon részt vevő öt-hatszáz fő úgy néz ki, mint egy baráti társaság vagy egy család, mindenki ismer mindenkit.

Honnan jött az ötlet, hogy fesztivált szervezzenek a zsámbéki szőlőhegyen?

Ahhoz képest, hogy Zsámbék kicsi – nagyjából hatezren lakják –, rendkívül nagy kulturális erő rejlik a városban. Az önkormányzat kezdeményezésére jött létre a Zsámbéki-medence Idegenforgalmi Egyesület, amely a nagyszabású eseményekbe bevonja a helyi vendéglátóhelyeket is. Mi ebbe a vérkeringésbe kapcsolódtunk be. Részt veszünk többek között a Sambucus fesztiválon, a Fékomadta hagyományőrző farsangi fesztiválon és a Zsámbéki blues pikniken.

A Matyi Kultúrbisztró nevet olvasva hamar felvetődik a vendégben A kérdés, hogy ha nem a tulajdonos, akkor ki az a Matyi.

Matyi bácsié volt ez a terület. Szőlőt termesztett, borospincéje volt, a saját borát kínálta gulyás­levessel az erre járó turistáknak. Olyan jól ment a bolt, hogy megépítette az éttermet, amelynek a Mátyás borozó nevet adta – de mindenki Matyinak hívta. Matyi bácsi sajnos már nem él, több mint két évtized telt el, hogy nem ő vezeti az éttermet, ez idő alatt nem volt igazi gazdája a helynek. Én 2019-ben nyitottam ki, megtartva az eredeti nevet, de hozzácsapva a Kultúrbisztró utótagot.

Milyen missziót takar az utótag?

A fogyasztáson túl célunk a többgenerációs kultúra megteremtése. Nagyon érdekes volt például a Süsü, a sárkány előadása a kertünkben. A mai negyvenesek ezen nőttek fel, hozták a gyermekeiket, a mai nagymamák gyerekei ezen nőttek fel, ők pedig hozták az unokáikat. Rengeteg embert vonzott az ikonikus Süsü.

Hamar birtokba vették a zsámbékiak a régi-új helyet?

2020-ban beleszaladtunk a covidjárványba. Azon a nyáron létszámkorlátozásokkal, de rengeteg koncertet szervezhettünk, és megtarthattuk a bluesfesztivált is. Év végén viszont megint zárni kellett, és 2021-ben ez megismétlődött. Tavaly nyáron ismét pörögtek a koncertek, volt, amikor három zenekar lépett fel egymás után a kertünkben.

Kikből áll a Matyi közönsége?

Sok olyan zenekar és művész lép fel nálunk, amelynek és akinek saját közönsége van. Zsámbékról és a környékéről is érkeznek vendégeink, de nagyon sokan Budapestről, illetve az ország távolabbi részeiről jönnek. Egyre nagyobb híre megy az itteni vibráló kulturális életnek. Csak hogy néhány példát említsek, június rögtön a Zsámbéki pünkösdi fesztivállal kezdődik, majd indul a sokéves múltra visszatekintő nyári színház, eközben a művelődési ház és az idegen­forgalmi egyesület is rengeteg eseményt szervez. Nagykovácsiban lakom, amelynek lélekszáma sokkal nagyobb, mint Zsámbéké, itt mégis jóval sokszínűbbek a lehetőségek.

Mi lehet ennek az oka?

Szeretek ott lakni, de Nagykovácsi alvótelepülés, ahonnan az emberek Budapestre járnak dolgozni, és miután hazamennek, pihenni vágynak. Zsámbék gyönyörű fekvésű, és gazdag mű­emlékekben, a kulturális örökség kulcsfontosságú eleme az itteniek identitásának és a turizmusnak. A helyiek felismerték, hogy a kultúrát nem csak a múzeumok és az emlékművek jelentik. Ezek a helyek akkor tudják betölteni az igazi szerepüket, ha élő térré válnak, ahol az emberek találkozhatnak, ha közösség épülhet köréjük.

Hasonló tartalmak

Hogyan vált az Ikarus világhírű márkává?

Székesfehérváron készült olyan busz, amely hasonlított az Ikarusra, de más márkajelzést viselt, és készült olyan Ikarus, amelynek köze sem volt a buszokhoz. Érdekességek az ÁMG-től az Electrobus Europe-ig.

Jeges szenvedély – Ocskay Gáborral beszélgettünk

Aki a hazai jégkorongsportot kicsit is ismeri, annak éppúgy ismerősen cseng az Ocskay név, mint a fociban mondjuk az Albert, a Bene vagy a Páncsics. Azt is tudja, hogy két ilyen nevű játékos is volt, apa és fia. Az ifjabb Ocskay Gábor fiatalon elhunyt, az idősebb már nyugdíjasként a székesfehérvári utánpótlás-nevelés magvetője, nagy öregje, máig megkerülhetetlen alakja.

Tele vízióval – a Videoton története

A hadianyagtól a motoron át az első magyar cd-ig, a sertésorrkarikától a hangfalon át a robotcelláig számtalan termékcsoportot gyártottak a ma Videotonként ismert cégcsoport ágai-bogai. A székesfehérvári társaság nyolc és fél évtizedes története során két mély hullámvölgyet is túlélt.

Cser-Palkovics András: Jóban-rosszban ott állunk csapataink mellett

Az ősei valamikor a 18. század elején érkeztek Székesfehérvár vidékére, és ahogy ők kitartottak ennyi időn át, úgy Cser-Palkovics András sem akart soha túl messzire menni a szülővárosától. Talán nincs is olyan ember a városban, aki ne ismerné személyesen az immáron negyedszerre megválasztott polgármestert, akivel, ha máshol nem, egy jó Videoton-meccsen biztosan összefuthat bárki.

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A sütikről bővebben az Adatkezelési tájékoztatóban olvashat. Elfogadás esetén jóváhagyja az Adatkezelési tájékoztatót, illetve a sütik használatát.

Adatvédelmi beállítások elmentve!
Adatvédelmi beállítások

Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.


A weboldalunk fejlesztése érdekében nyomon követjük a felhasználói adatokat.
  • _ga

A Facebook segítségével nyomon követjük a kapcsolatokat a közösségi médiával.
  • _fbp

A weboldalunk fejlesztése érdekében nyomon követjük a felhasználói adatokat.
  • _ga
  • _ga_M1TCWC2EWM

Összes tiltása
Összes engedélyezése

KRoNIKA.HU Hírlevél

Légy részese a történetnek!