Több olyan élelmiszerünk és italunk van, amelynek pontos receptjét és előállítási módját csak a beavatott kevesek ismerik.
Jókai Mór neve összefonódott Komároméval. Az itt kapott amnesztia legendás történetét számos művében megörökítette. De vajon tényleg minden úgy volt, ahogy az író azt a jövő emlékezetébe akarta vésni?
A komáromi erőd sokféle szerepet töltött be az évszázadok során. Volt légiótábor, a Szent Korona rejtekhelye, káposztasavanyító. És vajon még mi minden?
A magyar történelmet és annak emlékeit kedvelők közül sokan kezdenek bele a túrázásba azért, hogy visszarepülhessenek, ha csak lélekben is, a romantikusnak tűnő, régi időkbe. Sorozatunkban a Kárpát-medence egykor büszkén álló erősségeit mutatjuk be; az első részben a Börzsöny elfelejtett várait.
2012 óta március 10-én a székelység összetartozását jelképező székely szabadság napjáról emlékezünk meg. A dátum nem véletlen, egy jelentős, de sajnos kevésbé ismert erdélyi történelmi eseményhez, a Makk–Gáll-féle összeesküvéshez kötődik.
Mathiász János világhírű szőlőnemesítő és borász életét és munkásságát mutatja be Bárány Krisztián legújabb filmje, A szőlők királya, amelynek zárt körű díszbemutatóját február 22-én, Mathiász születésnapján tartották az Uránia Nemzeti Filmszínházban.
Akár egy Guy Ritchie-film címe is lehetne. Pedig csak hazai túrázó típusok 142 évvel ezelőttről.
Habsburg Mária, a Csele-patakba fulladt uralkodó, II. Lajos özvegye nem házasodott újra, egész életében őrizte férje emlékét. Ennek egy megható megnyilvánulása, hogy időről időre megfestette elhunyt férje portréját, amelyen érett felnőttként láthatjuk a húszesztendősen elhunyt Lajost.
